Apokalipszis akkor és most

Az ítéletnapi forgatókönyvek igen elfoglalttá teszik Lorenzo DiTommasót, a Concordia vallástudományi tanszékének professzorát, akinek szakterülete az apokaliptikus hagyományok története. DiTommaso öt könyvet szerkesztett és több mint száz tudományos cikket, könyvfejezetet adott közzé a témában. Az apokalipszis architektúrája című könyvtrilógiájának első részét az Oxford University Press fogja hamarosan kiadni, míg a professzor a világ számos pontján készül előadásokat tartani.

„A földet sokan egy szörnyű helynek tartják, ahol csak elnyomás, igazságtalanság és halál van. Az apokalipszis egy erre adott hatalmas erejű válasz: a világ annyira rossz, hogy nem lehet helyreállítani. Mindent le kell rombolni” – adott egy lehetséges magyarázatot a tétel töretlen népszerűségére a professzor.

A vallási vezetők folyamatosan prédikálnak a végítélet napjáról és hirdetik tanaikat a szent könyvekben. „Ezt a vallási tételt a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is hirdeti. A hagyományosan az armageddonnal és az ítéletnappal egybekötött világvége a létezésből való szabadulás vágyát tükrözi, megbünteti az ellenségeket, s mindezt egy magasabb hatalom vagy transzcendens valóság nevében teszi” – mondta el DiTommaso.

A professzor az ősi feliratok és középkori kéziratok mellett a modern filmeket és könyveket is bőszen kutatja. Az apokaliptikus tételek iránti fogékonyság – különösen annak szekuláris változatai – lenyűgözi a kutatót; DiTommaso az interneten, az új vallásokban, a politikai retorikában, illetve a kortárs fikciós művekben, például a japán animációkban és grafikus novellákban fellelhető ítéletnapi mintákat is vizsgálata tárgyának tekinti.

A film egy másik olyan lehetséges médium, amely apokaliptikus jellemvonásokkal bírhat. „A Mátrix például ennek a világlátásnak az összes jellemzőjét felsorakoztatja. A főszereplő Neo egy profetikus messiás, aki lebontja a rendszert, elpusztítja az elnyomókat és megszabadítja az emberiséget” – magyarázta DiTommaso.

A professzort azonban komolyan aggasztja az elmúlt négy évtized apokaliptikus vízióiról szóló diskurzus tudománytalansága. „Egyre több és több ember látja-láttatja a világot a végítélet szemüvegén át. Egy ok, amely a dolgokat helyrehozhatatlannak fogja fel: ez igaz a környezetre, a gazdaságra és a politikai rendszerre. Az apokalipszis egy egyszerű válasz bonyolult kérdésekre: gonosz vagy jó, nincs átmenet a kettő között” – nyilatkozta a kutató, majd az embereknek a bizonytalan jövőre adott válaszaira figyelmeztet. „Az alapvetések kétezer éve ugyanazok. A múltunk foglyai vagyunk” – zárta mondandóját DiTommaso.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága