Rácz Aladár

(1886-1958)

Rácz Aladár, a cimbalom Kossuth-díjas művésze 1886. február 28-án született. Jászapátiban egy 14 gyermekes muzsikus cigánycsaládban látta meg a napvilágot, apja a helyi cigányzenekar brácsása volt. Amikor a hagyománynak megfelelően megkérdezte a hároméves Aladárt, melyik hangszeren szeretne játszani, a kisfiú a cimbalmot választotta. Nyolcévesen már apja zenekarában volt cimbalmos, tizenhat évesen Pestre került, ahol 36. Rácz Laci, a prímáskirály zenekarában játszott az Emkében. Noha kottát olvasni nem tudott és az összhangzattanhoz sem értett, szólóinak, lenyűgöző játéktechnikájának hamar híre ment.

1910-ben egy impresszárió Párizsba szerződtette, ezután évtizedekig külföldön, Franciaországban és Svájcban élt. 1915-ben Genfben ismerkedett meg Igor Stravinskyval, kettejük között barátság alakult ki. Az orosz származású zeneszerző valósággal beleszeretett a cimbalomba: maga is órákat vett Rácztól, sőt átiratokat is komponált számára. Saint-Sa:ens, aki Kairóban hallotta játszani Ráczot, "a cimbalom Liszt Ferencének" nevezte. A húszas években, amikor a dzsessz kiszorította a cigányzenét a szórakozóhelyekről, Rácz Aladár hangversenykörútra indult svájci származású feleségével, aki zongorán kísérte. Műsorukon kelet-európai népzene és klasszikus művek szerepeltek.

Rácz Aladár csak negyedszázad letelte után, 1935-ben tért haza Magyarországra. A Zeneakadémián adott első hangversenye nemcsak a közönséget, hanem a szakmát is lázba hozta. A kritika Andrés Segovia gitárművésszel és Wanda Landowska csembalóművésszel együtt emlegette, Bartók és Kodály igen nagyra tartotta és barátságával tüntette ki. 1938-tól 1958-ig - élete utolsó két évtizedében - a Zeneművészeti Főiskola tanára volt.

Virtuóza volt hangszerének, olyasmit tett a cimbalommal, ami előtte senkinek sem sikerült: klasszikus hangszerré avatta. Páratlan művészetének köszönhető, hogy a cimbalom zongorakísérettel a hangversenypódiumok hangszere lett. Játéktechnikája mellett Rácz Aladár a hangszert is megújította: saját kezűleg átépítette a hangszertestet, így finomabb hangzás, dúsabb érzelmi kifejezés vált lehetővé. Cimbalmát maga hangolta, a verőket is ő készítette, hogy alkalmassá váljanak klasszikusok és preklasszikusok - így például Lully, Scarlatti, Corelli - előadására.

Első Kossuth-díjasaink egyike volt: az alapításkor, 1948-ban a legrangosabb művészeti díjat Kodály és az akkor már halott Bartók mellett harmadik zenészként ő kapta meg.

Élete vége felé már nagyon beteg volt. Sokízületi gyulladása miatt nehezen mozgott, a betegség a szívét is tönkre tette; 1958. március 28-án halt meg Budapesten. Az a farkasréti utca, amelyben egykori lakóháza áll, ma Rácz Aladár nevét viseli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán