Lisszabon, a földrengések városa
2011. január 25. 12:31 MTI
Négyszáznyolcvan éve, 1531. január 26-án katasztrofális földrengés sújtotta Lisszabont, az elemi csapásnak több tízezer halálos áldozata volt.
Korábban
Lisszabon, amelynek helyén már a föníciaiak kereskedőtelepet létesítettek, virágzó városnak számított, gazdagságát és kereskedelemben elfoglalt központi szerepét kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. Az egyre gyarapodó település 1255-ben lett Portugália fővárosa, és az évszázadok során területe egyre nagyobbá vált. Fontos gazdasági és politikai szerepet játszott, kereskedő utak futottak itt össze, és innen indultak a nagy portugál felfedezők, köztük Vasco da Gama is Indiába.
A 16. század volt Lisszabon aranykora, amikor Afrikából, Indiából és a Távol-Keletről, később Brazíliából áramlottak ide, és cseréltek itt gazdát fűszerek, rabszolgák, cukor, finom kelmék és más értékes áruk. Lisszabon azonban szeizmikus törésvonal közelében fekszik, ezért gyakran tapasztaltak földmozgásokat a térségben. Ennek hatására ragadt rá "a földrengések városa" elnevezés.
Az első ismert földrengésről már 1009-ben maradt fenn feljegyzés; a 14. században nyolc, a 16 században öt, a 17. században három földrengést regisztráltak. A leghírhedtebb az egész Európát megrázó, akkor 275 ezres várost szinte teljesen romba döntő 1755-ös volt.
Az 1531. január 26-án bekövetkezett földrengést a tudósok a fennmaradt dokumentumokat tanulmányozva erősebbnek vélik, mint az 1755-öst. A földrengés epicentruma ugyanakkor messzebb volt a várostól, mint két évszázaddal később, hullámai azonban érezték Spanyolországban, Észak-Afrikában és Flandriában, sőt Svájcban is. Az elemi csapást szökőár is kísérte, a várost átszelő Tagus folyó kilépett medréből, több száz hajót megsemmisített és elárasztotta a belvárost. Az elemi csapás egyes feljegyzések szerint 30 ezer életet oltott ki, 1500 ház és az összes templom elpusztult. A rombolást csak fokozta a földrengés nyomában kitört pánik.
A lisszaboniak újjáépítették városukat, amelyet aztán az 1755-ös hatalmas földrengés szinte a földdel tett egyenlővé - azóta viszont sem természeti katasztrófa, sem háborús pusztítás nem érte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Házmesterek a vészkorszakban
- Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap