Mégsem boszorkányok a mocsári múmiák
2011. január 20. 11:05
Az elmúlt két évtizedben több száz mocsári múmia került elő, amelyek többsége a kutatók szerint rituális gyilkosság vagy nyilvános kivégzés áldozata lehetett. Egy új tanulmány szerint szó sem volt hasonlókról.
Korábban
"Sajnos eddig mindig a frissen megtalált tetemek vizsgálatára esett a legnagyobb hangsúly" – írta új tanulmányában Moten Ravn, a dániai Viking Hajómúzeum régésze, aki szerint egy átfogó kutatás sokkal előrevezetőbb lett volna. A régész új cikke így 145 testre koncentrál, melyek a korai vaskorból és a kései bronzkorból származnak.
Ez azonban csak egy töredéke az összesnek, hiszen csak Dániában körülbelül 560 test került elő különféle mocsarakból, vagy nedves talajú termőföldekből. A mocsárban lévő savak jól konzerválták a tetemek egy részét, a mohák pedig olyan vegyszereket bocsátottak ki, melyek kimosták a kalciumot a csontokból, ennek hatására azok állaga a gumiéhoz lett hasonló. A mészben gazdag mocsárban talált tetemeknek pedig csak a csontjai maradtak meg.
Moira ír grófnő 1783-ban végzett kutatása szerint ezek a mocsári testek druida szertatások áldozatai voltak. A találgatások azonban tovább folytatódtak, így Niels Petersen történész szerint az 1835-ben előkerült női test a norvég Gunhilde hercegnőé lehetett, akit férje, Harald Blatund fojtatott meg a 19. században. 1907-ben Johanna Mestorf új felfedezést tett: szerinte ezek az emberek kivégzett bűnözök lehettek, mert testüket összekötötték és ruhátlanok voltak. A náci ideológia jegyében praktizáló régészek az 1930-as években kezdtek a mocsártestek kutatásába, és ezzel azt akarták bizonyítani, hogy a nordikus embertípus is a germánoktól származnak.
Ravn szerint eddig minden tudományos megközelítés korlátokba ütközött, például Grunhilde hercegnőt valószínűleg nem bőrdarabkákban temették el - mint ahogy megtalálták -, valamint az új kutatások kimutatták, hogy a test 2500 éves lehet. Azt a megállapítást, hogy a mocsarakból előkerült tetemek kivégzett bűnözők, Ravn cáfolja, méghozzá azzal, hogy a testeket valóban összekötözték, de ez inkább lehetett a szellemek elleni védekezés, mintsem bűnözők elleni fellépés. A megvizsgált testek 34%-át biztosan boríthatta ruha, de az sem kizárt, hogy a többi testen esetleg ne lett volna. A náci elmélet pedig csak szimplán a fantázia terméke.
A legtöbb régész támogatja azt az álláspontot, miszerint a tetemek nagy részét a Földanyának áldozták fel, és csupán elenyésző azon áldozatok száma, akik gyilkosság vagy baleset kapcsán kerültek a mocsárba. Mivel a holtakat abban az időben javarészt hamvasztották, a mocsártemetésnek valamilyen különleges alkalomnak kellett lennie. Egy alternatív ötlet lehet még Allen Lund történész állítása, miszerint minden mocsári múmia boszorkány lett volna, és azért taszították őket a mocsárba, hogy az élet és a halál közé ragadva ne tudjanak visszatérni kísérteni.
A vizsgált tetemek között vannak nők, férfiak, fiatalok és idősek egyaránt. Néhányukat kéreggel és gyapjúval bélelt ruhában temették el, vagy éppen ékszerekkel a szájukban. Ezek mind római kori szokások voltak, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a kelta mítoszokban a mocsarak és a tavak gyakran a gyógyulás helyszínét jelentették. A legidősebb test 10 ezer éves lehet, de vannak köztük már modern koriak is.
„Azt, hogy miért temették az embereket mocsárba nem lehet biztosan tudni, de valószínű, hogy nem volt sem tradíció, sem pedig rituális szertartás része. Néhányuk véletlen, néhányuk pedig gyilkosság miatt került bele, de olyanok is lehetnek közöttük, akiktől szimplán így akartak végső búcsút venni” - állítja új tanulmányában a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap