Hetven éve települtek Bácskába a bukovinai székelyek
2011. január 11. 08:52 MTI
Hetven éve, 1941-ben települtek át a Bácskába a bukovinai székelyek, az évfordulóra Emelt fővel mottóval hirdetett programsorozatot a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, amely vasárnap tartotta éves közgyűlését Bonyhádon. A jubileum alkalmából több kulturális, tudományos rendezvényt szerveznek - mondta el Szarvas Irén, a szövetség titkára.
Korábban
Elsőként január 15-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének nyílt napján a mesterképzésben résztvevő hallgatók székely népdalokat és népzenét adnak elő Fábián Éva és Kóka Rozália közreműködésével, az eseményen két néptáncoktató, Fekete Etelka és Radák János is fellép.
Szarvas Irén a további programokról elmondta: január 21-én a Magyarok Házában fotó- és szőtteskiállítás nyílik bukovinai székelység emlékeiből, május 8-án pedig a Nagyboldogasszony-templomban tartanak hálaadó szentmisét a hazatérésre emlékezve, majd szintén a fővárosban rendeznek emlékműsort. Az évforduló alkalmából az Uránia filmszínház székelyekről szóló filmeket vetítenek majd, lesz székely könyvhét, és a tervek szerint júliusban Érden konferenciát rendeznek a bukovinai székelység kultúrájáról.
A sorozat mottója, a bukovinai születésű néprajzkutatótól, Gáspár Simon Lászlótól idézett Emelt fővel arra utal, hogy a bukovinai székelyek 1944-ben mindenüket hátrahagyva menekültek a Bácskából, mégis le tudtak települni, és itthon vannak Magyarországon - mondta a szövetség titkára. A Bukovinában a mádéfalvi veszedelem után megtelepült székelység, 4500 ember 1941-ben egy román-magyar egyezmény alapján került a Bácskába; innen 1944-ben menekültek Magyarországra. Az anyaországban Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében találtak új otthonra 1945-ben.
A 21 éve alakult Bukovinai Székelyek Országos Szövetségéhez jelenleg 38 egyesület csatlakozott, köztük nyolc a határon túli, erdélyi, vajdasági szervezet, és összesen közel 2200 tagot számlál. A vasárnapi közgyűlésen az erdélyi Csernakeresztúrról, Déváról, valamint a szerbiai Székelykevéről, Pancsováról, Sándoregyházáról és Hertelendyfalváról is érkeznek küldöttek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap