Gigászi hangfalnak épültek a maja templomok

A közép-mexikói ősi maja városban, Palenque-ban található templomegyüttest arra használhatták fel, hogy a távoli hallgatóságnak üzenjenek vele – jelentette be Francisca Zalaquett, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem által végzett kutatás vezetője. Zalaquett és csapata rámutatott, hogy az északi oldalon levő, i.sz. 600-ban épült közterek és templomok kiválóan továbbították az emberi hangokat, pontosan ugyanúgy, ahogyan azt a közelben talált zenei eszközök tették. A maják számtalan hangszert készítettek, köztük egy kövekkel és magokkal megrakott zörgő kulacsot, szarvasaganccsal üthető teknőspáncélt, sípot, furulyát, valamint egy zenélő kagylót – mondta el Zalaquett.

A papok a templomok tetején állva, vagy a külön erre a célra kialakított speciális szobákból vezényelték le ily módon az egyházi énekeket és dalokat. A maják közös rituálékat tartottak a beiktatási ceremóniák, előkelők születése, háborús győzelmek, vagy az istenek magasztalása alkalmával – magyarázta a régész. A hangszórók maguk az épületek voltak, a hangokat pedig a stukkóréteg megfelelő applikációja erősítette fel. „Úgy hisszük, hogy az építők akusztikai célokra használták fel ezeket az épületeket” – nyilatkozta Zalaquett.

Az Északi Csoport-templomok tetején használt modern hangmérő berendezkedések és a számítógépes 3D modellezés azt mutatta, hogy a hangokat az erősítő segítségével egy futballpályányi távolságig, körülbelül száz méterig lehetett hallani. Nem a maja volt azonban az egyetlen népcsoport, amely manipulálta a hangokat – ezt már egy másik kutatócsoport állítja, amely az Andokban (Chavín de Huántar) egy olyan földalatti útvesztőt talált, amellyel nemcsak a hangokat lehetett felerősíteni, hanem az elmét is meg lehetett "bolondítani" vele.

A 3000 éves, egy kilométer hosszan tekergő Labirintusok Galériájában trükkös hangeffektusokat lehetett produkálni az emberi hangok és a Chavínban talált hangszerek segítségével. „Ahogy mész és beszélsz a galériákban, hallod, ahogyan a hangok ennek megfelelően változnak” – magyarázta John Rick régész. „Nem kell ahhoz kutatást végezni, hogy megtudjuk: itt valami furcsa dolog történik” – tette hozzá. Néhány szoba és az azokat összekötő terek megsokszorozzák a visszhangokat és ezek olyan gyorsan visszapattannak a hallgatókra, hogy úgy tűnik, mintha minden hang egyszerre hangzana.

Az effektusok annyira dezorientáló hatással bírnak, hogy a kutatócsoport szerint a labirintust szándékosan az emberi elmék megzavarására alakították ki, amire csak ráerősítettek a pszichoaktív szerek – például az őshonos, a sámánok körében még ma is nagy népszerűségnek örvendő San Pedro kaktusz – nagyfokú használata. Mindezen régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a labirintus a Chavín-vallás beavatási szertartásának integráns része lehetett – állítják a kutatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől