A maják a mocsarakat is megművelték
2010. november 9. 11:32
A maják által meghonosított mezőgazdasági eljárások kifinomultsága a piramisok építésével vetekedett - állítják kutatók.
Korábban
A szakemberek vizsgálatai bebizonyították, hogy a vizenyős területeken termesztett mezőgazdasági termények termesztése extrém időjárási körülményekkel párosultak. „A munkaigényes mezőgazdasági eljárások más, a majáknál látott intellektuális eredményekhez hasonlíthatók” – mondta el Timothy Beach, a Georgetown Egyetem kutatója, miután az Amerikai Földrajzi Társaság denveri találkozóján bemutatta kutatásainak eredményét.
A Yucatán-félszigettől Közép-Amerikáig terjedő civilizáció az i.e. 1. évezredben alakult ki, majd i.e. 400-tól i.sz. 900-ig élte fénykorát. A történészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a gyakori szárazságok és a tengervízszint állandó ingadozása miatt a maja uralkodóknak a rendkívül nehéz körülmények ellenére hogyan sikerült élelemmel ellátniuk alattvalóikat.
A kutatók a hetvenes években kezdtek behatóbban foglalkozni az öntözőrendszerek megmaradt részeivel, s különösen két kérdés foglalkoztatta őket, a vizenyős területek művelésének elterjedtsége és azok relevanciája. A hatvan helyen, mintegy három méter mélyen történt ásatások során Beack és felesége emelkedő vízszint nyomaira bukkantak, a fosszíliák analízise után pedig bebizonyosodott, hogy a maják többek között avokádót, különböző füveket, illetve kukoricát termesztettek, s csatornákat építettek a vizenyős területek között. A csatornák kiásásával olyan magasított földrétegek alakultak ki, amelyek távol tartották a mocsaras területektől a termények gyökereit, ugyanakkor az öntözőrendszerek továbbra is elérték azokat.
Habár a Yucatán-félsziget 40 százaléka mocsaras vidéknek számít, az elmélet, miszerint a maják megművelték volna a vizenyős területeket, éles vita tárgyát képezi a kutatók körében. Sokan kétségbe vonják a mocsaras részeknek a maják civilizációjában betöltött szerepe fontosságát, mondván, ezek a területek rendkívül messze helyezkedtek el az olyan híres városoktól, mint Tikal és Chichen Itza, bár Beach szerint ezek is sűrűn lakott részeknek számítottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05