5000 éves lehet Amerika első társasjátéka
2010. december 16. 11:12 National Geographic News
Pont kerülhet a Tlacuachero régészeti lelőhelyén talált félkörök rejtélyére: egy kutató most azt állítja, hogy itt bonyolították le 5000 évvel ezelőtt az Újvilág történetének első társasjátékát.
Korábban
A mexikói Chiapas tartományhoz tartozó területen fellelhető titokzatos, C-alakú, agyagföldbe vájt lyukak egy kockajáték részét alkották – állítja Barbara Voorhies régész. Ha feltételezése valóban megállná a helyét, akkor ez lenne a bizonyítottan első, Közép-Amerikában meghonosodott játék. Jelenleg erre a címre a 3600 éves, Chiapas-ban űzött labdajáték pályázik, a mostani játék azonban majdnem másfél ezer évvel korábbra tolná ki a társasjátékok történetében vízválasztónak számító határt.
Voorhies még 1988-ban bukkant a körívekre, majd 2009-ben egy másik agyagréteget talált, amelyen további kilenc körívet fedezett fel. A radiokarbonos vizsgálat kimutatta, hogy a felső 4300, míg az alsó réteg 4800 éves. Voorhies még abban az évben egy olyan történelmi elbeszélésre bukkant, amely kísérteties hasonlóságot mutatott a Chantuto-lyukak és az ismert bennszülött – így az aztékok által az 1500-as években űzött és az észak-mexikói Tarahumarában a 19. század során elterjedt – játékok között. „Nincs arra meggyőző bizonyíték, hogy az elméletem igaz lenne, de ez egy nagyon erős analógiának számít” – mondta el a Kaliforniai Egyetemen oktató régész.
Ennél is továbbment John Johnson, a Santa Barbarai Természettörténeti Múzeum kurátora, amikor azt mondta: „Nekem ez egy nagyon meggyőző érvelésnek tűnik arra nézve, hogy ez lenne az első indián játék Amerikában”. Ráadásul Stewart Culin 1907-es, Az észak-amerikai indiánok játékai című könyvében látható illusztrációk is azt mutatják, hogy a játék a 19. századi, Arizona államban élt Walapai indiánok körében elterjedt népszerű időtöltési formára hasonlítanak. „Jóllehet mintegy 4000 év van közöttük” – mondta Voorhies, akinek kutatását a National Geography Kutató és Felfedező Társaságának Bizottsága finanszírozta.
A Walapai indiánok kockajátéka kőből, nem pedig lyukakból állt, amelyek félhold alakban helyezkedtek el – a Chantuto indiánok ugyanis nem jutottak kövekhez, mivel az hiánycikknek számított a mexikói tengerpart közelében. A Chantuto indiánok a tengeri gyümölcsökből óriási lakomákat rendeztek, amelyek nyomai még ma is látszanak. Ezért könnyen elképzelhető, hogy amíg megsütötték az ételeket, valamivel el kellett csapniuk az időt, erre pedig megfelelő módot találtak a különböző játékok űzésében.
A játékok – és az evvel járó fogadások – felettébb elterjedt szórakozási lehetőségeknek számítottak az észak-amerikai indiánok körében, különösen a szertartások ideje alatt. A játékok az istenek igényeinek kielégítésére szolgáltak, fokozták a termékenységet, meghosszabbították az életet, elűzték a démonokat és betegségeket gyógyítottak meg vele – írja Culin. Lényegében erre a megállapításra jutott Kathryn Loving 2003-as könyvében, amikor így fogalmaz: „a bennszülöttek azért játszottak szerencsejátékokat, hogy harmóniába kerüljenek az univerzummal”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
