Nem Vörös Erik fedezte fel Grönlandot

A 10. század elején egy norvég férfi, Gunnbjörn Ulfsson (vagy Gunnbjörn Ulf-Krakuson) már látta Grönland hatalmas hegyeit, de nem lépett be a területre; a helyet Gunnbjarnarskernek nevezte el. 970 körül – körülbelül 12 évvel azelőtt, hogy Vörös Erik először járt a szigeten - Snaebjörn Galti és Stybjörn is kikötöttek már a területen. Snaebjörngnek ugyan voltak benépesítési tervei, de azok gyorsan kudarcba fulladtak.

Vörös Erik történetéhez kapcsolódóan Grönland benépesítése 985 és 987 között kezdődhetett meg, körülbelül 15 évvel azelőtt, hogy Izland katolizációja megtörtént volna. A vikingek vezére Izland észak-nyugati részéről érkezett, 25 hajóval. Nem csak nők és férfiak voltak a hajókon, hanem gyerekek, állatok és minden egyéb is, amire feltétlenül szükség volt a letelepedéshez. A kalandos út során csak 14 hajó érkezett meg, a többi elsüllyedt útközben vagy visszatért Izlandra.

Vörös Erik választott magának először birtokot és ő is nevezte el a szigetet „Zöld vidék”-nek. Az élet Grönlandon, nem sokban volt eltérő a megszokottól a norvégok számára, csupán a gazdasági tevékenységeket kellett újra megteremteniük. Mindez azonban jóval kedvezőbb volt az otthoni körülményeknél: néhány történész szerint Skandinávia egyes helyei – mint például Észak-Norvégia – a korban már annyira túlnépesedtek, hogy a migráció jelentette az egyetlen tartós megoldást.

Azt tehát nem jelenthetjük ki, hogy Vörös Erik fedezte fel a szigetet, az viszont igaz, hogy benépesítése az ő nevéhez köthető. A kolonizáció elég jól sikerült, hiszen a vikingek körülbelül 500 évig voltak jelen a területen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs