Megújultak Lotz Károly faliképei Budapesten
2010. november 7. 11:27 MTI
Ismét régi fényükben ragyognak Lotz Károly és tanítványa, Than Mór faliképei a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ahol újraavatták az 1876-ban átadott épületnek a festőről elnevezett dísztermét.
Korábban
A műemléki védettségű Markó utcai épület a kezdetektől fogva oktatási célokat szolgált. A főiskola 2002-ben vette át a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumtól és a 134 éves, impozáns festmények eddig csak állagmegóvásban részesültek - mondta avatóbeszédében Sándorné Kriszt Éva, a 20 ezer diákot oktató főiskola rektora.
Az oktatási intézmény egy évvel ezelőtt kötött szerződést a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel az öt lunetta (félkör alakú festett falmező) és a hét falikép rendbehozatalára. Ez alapján restaurátor szakos hallgatók néhány hónap alatt szaktanári vezetéssel diplomamunkaként újították fel a 19. század második felének alkotásait.
A rektor elmondta, hogy a főiskola pályázati úton és saját megtakarítással jutott pénzhez, a képzőművészeti egyetem pedig önköltséggel végezte el a munkát. A restaurálásra fordított összeg mintegy 20 millió forint volt. A főiskola Lotz faliképeit a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik, ahogy az korábban az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Keleti pályaudvar vagy az Andrássy úti egykori Párizsi Nagyáruház mennyezeti festményei és faliképei esetében történt.
Németh Tamás, az MTA főtitkára emlékeztetett arra, hogy a freskóavató a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódik. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről, 2003-ban az Országgyűlés hivatalosan is ünneppé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amikor 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására. Ma már egész novemberben a tudomány hónapját ünneplik és a hetedik generáció koptatja az Akadémia lépcsőit - jegyezte meg a főtitkár.
A restaurálást irányító Menráth Péter professzor, a képzőművészeti egyetem tanszékvezetője arról beszélt, hogy Lotz Károly és Than Mór a 19. századi akadémikus festészet kiemelkedő képviselői voltak. A művészek a díszteremben a görög és a római mitológia egy-egy jelenetét festették meg, például a Homéroszt ünnepli a görög nemzet, vagy a Hektor, a trójai hős hadba vonulása előtt búcsúzik feleségétől és kisfiától című pannót. A terem hosszanti irányában a falrész felső harmadában kialakított öt lunettában a testedzés, a földrajz, az irodalom, a retorika és a képzőművészet allegóriái láthatók eredeti fényükben.
Menráth Péter kitért arra, hogy a képekről el kellett távolítani a szennyeződéseket, valamint az elsárgult lakkrétegeket az elváltozott színű átfestésekkel együtt. A kopott felületeket, a hiányokat retusálással egészítették ki és végül matt védő lakkréteggel fedték a festményeket, hogy fényre ne csillogjanak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát
- A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.