A pénz és a címlapok vezérelték a nudista pszichoterápia atyját

Szinte nyomát sem találnánk a pszichológia történetében, ha egy történész, bizonyos Ian Nicholson nem írt volna a Journal of the History of the Behavioral Sciences című folyóiratba 2007-ben egy tudományos cikket a mára elfeledett gyógymódról. A nudista pszichoterápia az érzelmi őszinteséget és személyiségfejlesztést zászlajára tűző pszichológiai mozgalom vadhajtásaként a hatvanas években indult hódító útjára.

A koncepció kidolgozására Bindrim a humanista pszichológia alapító atyjától, Abraham Maslow-tól kapta az inspirációt, aki teoretikusan már folytatott elmélkedéseket arról, hogy a meztelenséggel a terápiában résztvevők „sokkal szabadabbak és spontánabbak lesznek, s nincsenek felügyelet alatt.”

„Bindrim meg volt győződve, hogy a humánum természetes állapota elveszett, ezért a ruhák megszabadításával, a különböző rétegek lefejtésével vissza lehet térni testünk és önmagunk egészséges kapcsolatához. Ez távol volt a természethez való visszatéréstől, inkább tudatosan megszervezett pszichológiai kurzusok voltak, pénzügyi opportunizmussal nyakon öntve. Bindrim családi összejövetelek csoportos technikáival nyitott. Az embereknek farkasszemet kellett nézniük egymással, majd valamilyen módon kapcsolatba léptek egymással – birkóztak, ölelkeztek stb. Miután a résztvevők levetkőztek, zenei kíséret mellett kört kellett alkotniuk, s meditációszerű morajlást adtak elő” – írja Nicholson.

A terápia egyik legfontosabb része az volt, amikor – a test bűntől való megszabadulása jegyében – a résztvevőknek egymás nemi szervét kellett bámulniuk, s feltárni azon szexuális tapasztalatukat, amelyeket a legbűnösebbnek tartanak, miközben egy körben feküdve lábukat az ég felé tartják.

Bindrim a jeles eseményre a sajtó képviselőit is meghívta, a pszichoterápia pedig bekerült a tudomány vérkeringésébe, konferenciák és tanulmányok kezdtek el vele foglalkozni. A szabad szerelem és meztelenség hatvanas évekbeli reneszánszát figyelembe véve az etikai bizottságok nem tudtak és nem akartak érdemben foglalkozni a kérdéssel. Bindrim csillaga emelkedőben volt, terápiájával pedig igyekezett mindenre – az öngyilkosságtól kezdve a köszvényig – gyógyírt találni. Később azonban szinte teljes feledésbe merült, s csak a Los Angeles Times közölt 1998-as halálhíre alkalmával egy rövid nekrológot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"