New York: a bűzös város
2010. október 26. 11:48
New York szembenéz "szemét" múltjával: miközben a tervek szerint hamarosan felállhat a metropolisz első közegészségügyi múzeuma, rendezik az egészségügyi iratokat és oral history kutatásokat is indítottak, a városban az évszázadok alatt felgyülemlett hatalmas mennyiségű hulladék történetére is fény derülhet.
Korábban
New York a legpiszkosabb amerikai városnak számított már 150 éve is – állítja a projekten dolgozó Robin Nagle antropológus. Az anekdota szerint a hajóskapitányok már több mint tíz kilométerrel a város partjaitól is érezték az orrfacsaró, penetráns szagot. Ezt tetőzte be az emberek között terjedő tífusz, kolera és sárgaláz – mind-mind olyan betegség, amely a mocskos, piszkos utcákon szinte megállíthatatlanul szedte áldozatait. Az 1830-as években például egy kolerajárvány 3515 emberéletet követelt, ez a populáció 12 százalékának felel meg. A halálozási ráta még az 1860-as években is a középkori Londonéval mutatott rokonságot.
A probléma égető volt, a város tisztítására elkülönített pénz azonban a korrupt politikusok zsebébe vándorolt – állítja Nagle. Később a „reformerek” átvették a kormányrudat, majd felkérték George Waring higiéniai mérnököt, hogy a szakember New Yorkban is meghonosítsa a Memphis-szennyvízrendszert. A város egy csapásra megtisztult, s nemcsak a gazdagabb kerületek – a rendszer például a hírhedt Five Points-ban (ma a kínai negyed és a pénzügyi központ közötti terület) indult el. A projektben résztvevők a városlakók szemében hősökké váltak, ellentétben a ma a város tisztaságán őrködő szakemberekkel és az egyszerű munkásokkal; ez azért lehet így, mivel az emberek csak akkor gondolnak a szemétre, ha annak látható nyomai is vannak – magyarázza Nagle.
A szakember emlékeztetett: a pazarlás nem újkeletű probléma, de a szemét mennyisége a közkeletű vélekedéssel szemben ma már nem annyira magas – ennek fejenkénti megosztása 1940-ben tetőzött, amikor a Columbia egyetem tanulmányának eredménye szerint a New York-iak évente egy tonna szemetet dobtak ki. Ez a szám ma körülbelül ötszáz kilogrammra tehető – állítja Nagle.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap