A magyar határvédelem története

A gyepűktől Trianonig

A határok őrzése, védelme egyidős hazánkkal. Magyarországon a honfoglalás után megkezdődött a gyepűk kialakítása és a gyepűelvű államhatár a Magyar Királyság megszervezésének időszakára kialakult. I. (Szent) István király az elsők között szervezte meg a határvármegyéket és ezek őrzését. A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik.

A gyepűk a lakatlan területek betelepítésével fokozatosan csökkentek, ám a kialakult határőri szervezetet a tatárjárás javarészt megsemmisítette. 1242 után az ország védelmére IV. Béla király kővárakat kezdett építtetni. A fokozatosan kialakuló végvári rendszer a 15. századtól az egyre erősödő török támadásokkal szemben óvta az ország déli határait.

Az országhatárok védelmének támpontjai a várak voltak, őrségük ellátta a határ biztosítását, az útvonalak ellenőrzését, a szomszéd ország határvidékének felderítését. Harci körülmények között portyázással, rajtaütéssel zavarták az ellenséget, és próbálták megnehezíteni behatolásukat országunk területére. Háborúban a lehetőségekhez mérten ellenálltak az ostromló csapatoknak. Sikert leginkább akkor érhettek el, ha felmentő sereg nyújtott hathatós segítséget.

Az ország három részre szakadását követően a korszak határőrei a végvári vitézek voltak, akik a török hódítók kiűzéséig nemcsak a magyar föld, hanem az egész keresztény Európa védelmében vívták hősies harcukat. A török hódítók kiűzése után Magyarország déli és keleti határain kialakultak a határőrvidékek, a katonai végvidék (Militärgrenze) látta el a határőrizeti feladatokat. Ez az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész, mely régebben Magyarországot a török birodalomtól elválasztotta.

A Határőrvidék feladata békében a határ védelme, a csempészet, a járványok terjedésének megakadályozása, illetve - a boszniai határ mentén - a kisebb nagyobb betörések visszaverése volt. A határőrezredek azonban, részt vettek a Monarchia háborúiban is. Mivel a határőrezredek a birodalom legkiválóbb és (a három székely ezred kivételével) legmegbízhatóbb egységei közé tartoztak, a bécsi kormányzat mindig számolhatott velük, mint az abszolutisztikus politika eszközeivel.

Magyarország szuverén államterülete is a határok kijelölésével alakult ki 1888-1910 között. Az állam területének pontosítása, a nemzetközi kapcsolatok kedvezõ alakulása új nemzetközi szerzõdések megkötését is igényelte és tette lehetõvé. Az önálló államterület létrejötte szinte automatikusan felvetette az államhatár átlépése feltételeinek megfogalmazását, valamint e feltételek betartásának ellenõrzését ellátó szervezet felállításának igényét. Az államhatáron szükségessé vált a határátkelõhelyek létesítése, szükségessé az egységes, a szomszéd országok által is elfogadott, a határ átlépésére feljogosító úti okmány megalkotása, valamint az átlépés jogszerûségét ellenõrzõ szervezet felállítása is.

A magyar országgyűlés 1903-ban törvényben szabályozta a határőrizet helyzetét. Az 1903. évi VIII. törvény31. §-a kimondja: “...a határrendészeti teendők ellátására állami határrendőrség állíttatik fel...”. A Határrendőrség volt az első korszerű magyar határőrizeti szervezet, amely a Belügyminisztérium alárendeltségében a viszonylagos önállósággal működő, konszolidált magyar állam szerveként létrejött. A szervezetnél - amely az első világháború végéig eredményesen működött - már megvalósult a határőrizet, határforgalom-ellenőrzés, idegenrendészet egysége.

1. A gyepűktől Trianonig
2. A totális határőrizet bűvöletében
3. A vasfüggöny tündöklése és bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt