Megérkezett a Szépművészetibe Klimt egyik főműve

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: a 202 műalkotást felvonultató tárlat a bécsi Secession művészegyesület Gustav Klimt nevével fémjelzett korai szakaszát mutatja be. A 2011. január 9-éig látható kiállításon körülbelül hetven művész alkotását csodálhatják meg a látogatók, Gustav Klimttől 57 művet mutatnak be. A főigazgató hangsúlyozta: a kiállítás nagyrészt a rajzokra és a sokszorosított grafikákra koncentrál, ezeket néhány kiemelkedő festménnyel egészítettek ki, köztük a leghíresebbel, a Nuda Veritas - a meztelen igazság című képpel és további hat Klimt-festménnyel.

Baán László kiemelte: a tárlat törzsanyagát a bécsi Albertina adta, de érkeztek művek osztrák, svájci, amerikai és japán köz- és magángyűjteményekből is. Baán László szerint a tárlat egyik kuriózuma a Japánból érkező Arany lovas - Az élet harc című kép. Mint fogalmazott, ezért még Bécsből is érdemes idelátogatni. Ugyanakkor hozzátette: ez a műalkotás csupán hét hétig lesz látható.

A jövő csütörtökön nyíló kiállítást eredetileg 2008-ban szerették volna megvalósítani a Ferdinand Hodler-tárlattal egy időben, de a Nuda Veritast akkor műtárgyvédelmi okokból nem engedték külföldre az osztrák hatóságok. A főmű nélkül pedig nem akarták megrendezi a tárlatot.

Marian Bisanz-Prakken, a bécsi Albertina művészettörténésze, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás 1895-től 1905-ig tekinti át az osztrák művészettörténészet hatásában leggazdagabb időszakát, az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete, a Secession megalakulásától a Klimt-csoport kilépéséig. Mint fogalmazott, a Nuda Veritas egy évvel az egyesület megalakulása után született, és újszerű képi megfogalmazása, a női alak erotikus kisugárzása akkor sokakban felháborodást keltett, "sokkolta a közvéleményt". Kiemelte: a kép kerete is remekmű, amelyet a festő testvére, az aranyműves Georg Klimt készített.

Gonda Zsuzsa, a tárlat társkurátora ismertette a kiállítás szerkezetét. Mint elmondta: történetiségében mutatják be a bécsi szecesszió kezdetét, így láthatók lesznek az egyesület megalapításában részt vevő művészek korai munkái is. Külön fejezetet szenteltek a Ver Sacrum (Szent tavasz) folyóiratnak, amelynek hat évfolyamát ezen alkotók illusztrálták, valamint az 1902-es Beethoven-kiállításnak, amely szerinte a korszak összművészeti törekvéseit tetőzte be. A tárlaton kiemelt szerepet kap az egyesült első elnöke, Gustav Klimt.

Felidézik a Klimt művészetének meghatározó állomását jelentő, a bécsi egyetem fakultásait szimbolizáló három, időközben megsemmisült mennyezetképet, vázlatok segítségével ismerhetik meg a látogatók a Beethoven-fríz elkészülésének állomásait, de bepillanthatnak az alkotó portréművészetébe és erotikus rajzaiba is.

A nemzetközi kontextus megteremtése érdekében a tárlaton láthatóak lesznek például Cézanne, Degas, Toulouse-Lautrec, Gauguin, Munch vagy Hodler munkái is - ezeket a képeket a kurátorok a Szépművészeti és az Albertina grafikai gyűjteményéből válogatták. A tárlaton a hazai művészetet egyetlen alkotó képviseli, Kövesházi Kalmár Elza két kisebb szobra.

A kiállítás mintegy száz millió forintból valósul meg, a Nuda Veritas biztosítási értéke 25 millió euró, azaz mintegy 7 milliárd forint, az egész tárlatot 35 milliárd forintra biztosították.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült