A keszthelyi sörgyáros dinasztia

Az idősebb Vencel

Az iméntiekből láthattuk, hogy id. Reischl Vencelnek fontos törekvése volt, hogy biztosítsa a város jövedelemforrását. Sokat tett azért is, hogy Keszthely fürdővárossá váljon és erősödjön a település iskolaváros jellege. 1848-ban, mivel a gazdászok bevonultak honvédnek, megszűnt az oktatás a Georgikonban, a mezőgazdasági felsőoktatás csak 1865-ben indult meg újra. Az 1870-es években megépült a Ranolder János veszprémi püspök által alapított zárda épülete. Ez azonban „több éven keresztül üresen állt, míg végre 1882. év őszén megnyithatta kapuit a leányifjúság előtt." 1892-ben megépült a ma is álló főgimnázium épülete az Andrássy téri rendház szomszédságában.

A szerény, takarékos, városáért sokat munkálkodó városbírót nagyon tisztelték Keszthelyen. 1885 első napjaiban a helyi újság vezércikkében ostorozta az embereket a közügyek iránti érdektelenség miatt. A város első emberére azonban ez egyáltalán nem volt érvényes, hiszen „hogy városunk anyagi helyzete kielégítő, az csupán Reischl városbíró érdeme — de senki másé. Isten éltesse őt városunk javára — soká".

A 19. század második felében a tehetősebb polgárok alapítványokkal támogatták az egyes iskolákat, intézményeket. Id. Reischl Vencel is több alapítványt tett. Így támogatta a gimnázium, a községi elemi iskola, a külső polgári leányiskola és a zárda tanulóit egyaránt. De alapítványt tett a városi kórház, a szegények és a tűzoltóegylet javára is.

A helyi lap és a Keszthely ezen időszakáról szóló írások is csak elismerőleg írtak tevékenységéről, érthető, hogy városbíróságának 25 éves jubileumán (1886) nagy ünneplésben részesítették. A „jó öreg Reischl bácsi" erre az alkalomra kapott a képviselőtestülettől egy, a város címerével ékesített díszes albumot.

Három évvel később, „április 23-án a helybeli rk. templomban hálaadó isteni-tiszteletet tartatott", mivel „szeretett és tisztelt városbíránk, id. Reischl Vencel, kit nem ez az édes haza szült és mégis testestől-lelkestől valódi magyar, immár 50. éve, hogy az Árpád által szerzett 1000 éves Magyarhonba költözött.

Városbírói tevékenysége lekötötte minden idejét, ezért a sörgyár irányítását 1865-ben a Morvaországból Keszthelyre költözött ifj. Reischl Vencelnek, unokaöccsének adta át. Első feleségének halála után, 1875 novemberében újra megnősült, özv. Décsy Józsefné Torma Erzsébetet vette el. Életének 75. évében, közel 33 éves városbírói hivatalnokoskodás után halt meg 1893. június 12-én. Keszthely város nagy pompával, két nappal később helyezte örök nyugalomra a Szent Miklós temetőben.

Igazat kell adnunk a Bontz József három évvel későbbi monográfiájában írottaknak: „Alig van város az országban, mely szegénysége mellett — a városi polgárok nagyobb megadóztatása nélkül — ekkora haladást mutatott volna fel az anyagi gyarapodásában, a közművelődési intézetek felállításában, a humánus intézmények létesítésében, minőt Keszthely az újabb időkben Reischl bíráskodása alatt.

1. Az első a bevételek biztosítása
2. Az idősebb Vencel
3. Az ifjabb Vencel
4. Reischl Richárd és Marcel munkássága

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?