Művészettörténeti szenzációt jelentenek a nabateus freskók

A londoni Courtauld Institute szakértőinek mostanra sikerült megtisztítaniuk a páratlan leletet a festményeken éktelenkedő szennyeződéstől, amelyek akár sokkal értékesebbek lehetnek a hellenisztikus művészet által inspirált Herculaneumban felfedezett legkiválóbb római festményeknél is.

A jordániai műalkotások óriási jelentőséggel bírnak, ugyanis az idők során gyakorlatilag egyetlen hellenisztikus festmény sem maradt fenn egy darabban, a részletek pedig alig mondanak valamit a színekről és a kompozícióról. A restaurált képeket a nabateusok készítették, akik a görögökkel, a rómaiakkal és az egyiptomiakkal folytattak kereskedést, birodalmuk egykoron Damaszkusztól a Vörös-tengerig, a Sínai-félszigettől az arábiai sivatagig terjedt.

Az első században – esetleg még korábban – festett műalkotásoktól David Park professzor, a Courtauld szakértője szerint „leeshet az állunk”, az azokon látható virágok, madarak és különböző rovarfajok naturalista ábrázolásának segítségével ugyanis végre rekonstruálhatjuk az eddig kevéssé ismert népcsoport életét. A Petra National Trust ösztönzésére Stephen Rickerby és Lisa Shekede leheltek új életet a képbe; a munka három évig tartott, s csak a múlt héten fejeződött be. „A festmények igen rossz állapotban voltak” – mondta Rickerby, aki szerint a befeketedett rétegek alatt „valóban kivételes, gyönyörű, művészetileg és technikailag tökéletes alkotások rajzolódnak ki, amelyek semmi máshoz nem foghatók”.

Eddig három, Dionüszoszhoz, az ókori Hellász bor és mámor istenéhez kötődő szőlőfajtát, illetve borostyánt, valamint egy darut és egy színpompás palesztin napmadarat sikerült beazonosítaniuk a kutatóknak. Számos jelenetben puttó-szerű alakok láthatók, az egyik szárnyas gyermek például fuvolán játszik, amint éppen egy szőlőcikornyán ül, míg mások gyümölcsöt szednek és elhajtják a szőlőről csipegető madarakat. A remekült kimunkált, kifinomult képeket luxuskivitelben festették meg, s aranyozással látták el őket.

Petra a világ egyik leghíresebb régészeti emléke, ahol az ókori keleti tradíciók hellenisztikus építészeti megoldásokkal keverednek, a monumentális épületeket pedig vörös homokból faragták ki. A nabateusok fővárosa az i.e. 3. századtól kezdve jó négyszáz éven át gazdasági és vallási központként virágzott, a páratlan épületeknek helyt adó Shera hegység ráadásul Arábia, Egyiptom és Fönícia kereskedelmi útjainak kereszteződésében állt. 1985-től áll az UNESCO világörökségi védelme alatt.

A festmények azonban nem itt, hanem az öt kilométerre levő, a „kis Petrának” nevezett Siq al-Baridnál kerültek napvilágra. Mivel ezek a műalkotások számítanak a nabateus művészet legfontosabb kincseinek, Rickerby szerint a festmények még több turistát vonzhatnak majd a közeljövőben. A terület a nabateusok egyik pihenőhelyeként szolgált, körülötte ókori szőlőskertek és feldolgozó helyek voltak találhatók, amely megmagyarázza a festményeken található jelenetek gyakori előfordulását. „A festmények az ókori világ külső hatásairól tanúskodnak, s a Herculaneumnál talált római kori alkotásoknál is szebbek. Művészettörténeti szempontból óriási jelentősége van, és a hellenesztikus-római kulturális kapcsolatok szintézisét fejezi ki” – véli Rickerby.

Nagyon kevés kézirat maradt fenn az ókor eme titokzatos népcsoportjával kapcsolatban, de Sztrabón, Josephus Flavius és Diodórosz leírásaiból némi betekintést nyerhetünk a nabateusok életébe. Diodórosz olyan emberekről ír, akik „mélységesen szeretik a szabadságot”, míg Sztrabón „kiválóan kormányzott” népnek tartja őket, akik kevés rabszolgát, de sok lakomát tartanak, éneklő lányokkal és italozó tivornyákkal, ahol „senki sem tud tizenegy csészénél többet meginni”, amelyhez minden alkalommal más és más aranypoharat használnak.

A nabateusok a kor legjobb kereskedői voltak, fűszert, orvosságot, tömjént, ékszert és különböző fémeket árultak. A luxuscikkek a Távol-Keletről és Indiából származtak, majd az arábiai kikötőkből kerültek a Mediterráneumba. Az egyiptomiak, görögök és rómaiak sokszor vádolták meg őket, amiért bizonyos termékekre monopólium joguk volt, s gyakran magasra verték az árakat. Először i.e. 312-ben említik őket ékírásos források, amikor egy szír hadsereget győznek le. A nabateusok eredetileg nomádok voltak, de nevükhöz olyan építkezések fűződnek, mint Petra sziklavárosa, s számos gyönyörű homlokzatú épületet is felhúztak, amelyeket vezetékes ivóvízzel láttak el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása