Kínai lecke 1989-ből

1989. május 19-én Teng így szólt az egyik tisztviselőjéhez: „a hadijogi intézkedéseket határozottan kell kezelnünk, a károkat minimalizálnunk kell, de fel kell készülnünk egy esetleges vérontásra is” – olvasható a napló egyik bejegyzésében. Li, a 81 éves, rossz egészségügyi állapotban lévő egykori vezető állítólag azért írta a naplót, hogy igazolja saját szerepét a gyilkosságokban: „A zavar elején már felkészültem a legrosszabbra is, inkább feláldoztam volna a saját és a családom életét, csakhogy megóvjam Kínát egy ilyen kulturális forradalomtól.”

Az emlékiratok egy évvel azután kerültek elő, hogy a Kommunista Párt egyik titkárának titkos naplóját publikálták. A kézirat közvetítőkön keresztül jutott el a kiadókhoz, ahol igyekeztek annak hitelességét alaposan megvizsgálni. A kétséges részeket lábjegyzetben fogják jelölni a hamarosan megjelenő kötetben.

Bár azt ma sem tudjuk, kik haltak meg a Tiananmen téren, a naplóból kiderül, miért küldték be a tankokat június 3-án éjjel az emberek közé. A tiananmeni incidenssel kapcsolatos híreket szigorúan elnyomták Kínában, az államilag ellenőrzött médiában betiltották még az említését is. A volt vezetők gondolatai így az internetes fórumokon terjedtek tovább. A kézirat híre legalább 50 ezer emberhez jutott el.



Tajvan miniszterelnöke a megemlékezés napján beszédében elmondta: „Kínának meg kellene tanulnia a 89-es leckét. Fontos, hogy toleránsabb legyen azokkal, akik másként gondolkodnak, csak így győzheti meg a világot arról, hogy jót akar.” Mr Ma arra ösztönözte Pekinget, vegye át az emberi jogi kérdések vadonatúj megközelítését: mutassa meg a világnak, hogy a kontinens emelkedése békés és megtestesíti a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok egyetemes értékeit.

Az 1989-es mozgalom egyik vezetője, az akkoriban diák Vuer Kaihszi aktivista, jelenleg a kormányzati lista második legkeresettebb embere. A most 42 éves férfi akkor vált híressé, amikor 1989. május 18-án félbeszakította Li Peng szavait egy egyetemi előadás alkalmával. Ezt az előadást a televízió élőben közvetítette.

Tavaly, a mészárlás 20. évfordulóján Kaihszi megpróbálta átadni magát a hatóságoknak, de visszautasították Tajvanra, ahol eddig is száműzetésben élt. „Igen mélyen elszomorít, hogy az elmúlt 20 évben nem láthattam a családomat és még azt sem fogadták el, hogy börtönbe zárassam magam. A kormány megpróbálja elkerülni azt, ami 20 éve történt. Vadásznak rám Kínában, de mégsem adhatom fel magam. Kína valóban egy határozott, erős nemzet lenne?” - teszi fel a kérdést a több mint 20 éve száműzetésben élő férfi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína