2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Anatóliából szerezték be a méheket az ókori izraeliek

2010. június 10. 09:46 MTI

A háromezeréves méhészetről a Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg tanulmány.

A Biblia ugyan 17 alkalommal nevezi Izrael földjét tejjel-mézzel folyó Kánaánnak, ám a legutóbbi időkig nem bukkantak semmiféle olyan nyomra, ami arra utalt volna, hogy az ókorban elterjedt volna a méhészkedés az országban. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a Bibliában szereplő méz a datolyából, vagy valamilyen más gyümölcsből készített nektárra utal.

A tudósok álláspontja három éve változott meg, amikor a Jordán folyó völgyében, Tel-Rehov vaskori város feltárása közben felfedezték a világ legrégebbi méhészetét - a létesítmény korát 3000 évesre becsülik. A korábban a legrégebbinek tartott méhészet i.sz. 200-ból származik. Azóta az is kiderült, hogy a méhek Anatóliából, a mai Törökország területéről kerültek Izraelbe.

"Meglepetés volt, mivel nem rendelkeztünk semmiféle bizonyítékkal arra nézve, hogy az adott korban több száz kilométer távolságra bármiféle állatot szállítottak volna és különösen nem méheket. Ez új megvilágításba helyezi a bibliai idők gazdaságát" - hangsúlyozta Amiháj Mazar, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Gene Kritsky rovartani szakember, az American Entomologist szerkesztője a felfedezéssel kapcsolatban arra mutat rá, hogy mennyire büszkék voltak az érintettek, amikor az 1860-as években Olaszországból az Egyesült Államokba sikerült méheket eljuttatniuk: "Az izraelieknek ez az i.e. 1. évezredben sikerült" - emelte ki.

Mazar szerint nem meglepő, hogy az ókori kaptároknak nyoma sem maradt: szalmával kevert égetetlen agyagból készítették őket, és a száraz éghajlat ellenére is nagyon hamar tönkrementek. A tel-rehovi kaptárok annak köszönhetően maradtak fenn, hogy a méhészetben tűzvész pusztított, ami kiégette az agyagot.

Az ókori kaptárok 90 centiméter magas és 45 centiméter átmérőjű agyaghengerek voltak: egyik végükön egy apró rés szolgált a méhek közlekedésére, a másik végét füllel ellátott fedéllel látták el. A kaptárok egymás mellett, három sorban sorakoztak. Amiháj Mazar becslése szerint a város központjában 100-200 kaptár lehetett, amelyekben 1,5-2 millió méh élt.

"Meglehetősen furcsa, hogy a városközpontban működött a méhészet, a méhek ugyanis igen kellemetlen szomszédságot jelenthetnek" - magyarázta a régész, akinek meggyőződése szerint valamilyen nagyhatalmú vezető kényszerítette a várost elfogadni a méhészetet.

Az ókorban a méhviaszt a fémmegmunkálásnál is alkalmazták, így a régészek szerint valahol a közelben egy bronzműves műhely működhetett. A kutatók nem tudják, hogy pontosan miért is ütött ki tűz a méhészetben, ám történelmi feljegyzések szerint i.e. 920 táján az egyiptomiak foglalták el és rombolták le a várost. Ez az időpont egybeesik a méhészet radiokarbonos kormeghatározásával. "Előfordulhatott, hogy egyiptomi rajtaütés miatt semmisült meg a méhészet" - összegezte Mazar.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár