Sajátosan értelmezte a szexuális önmegtartóztatást Gandhi

2010. május 4. 16:14 The Independent, MTI

A világszerte Mahátmáként (nagy szellemként) és az indiai függetlenség atyjaként tisztelt Móhandász Karamcsand Gandhi meztelen nőkkel osztotta meg ágyát és különös szexuális gyakorlatokat folytatott - állítja egy minap Nagy-Britanniában megjelent, és hamarosan Indiában is kiadásra kerülő életrajz.

Korábban

Jad Adams brit történész Gandhi: Naked Ambitions (Gandhi: Meztelen ambíciók) című könyve várhatóan nagy vitákat vált ki, mert új fényt vet a szentéletűnek gondolt hős magánéletére. Adams Gandhi írásai és hozzá közelállók visszaemlékezései alapján rajzolta meg a politikus portréját, aki ma is a világi örömökkel szembeni ellenállás és a spártai önmegtartóztatás szimbóluma.

Gandhinak a szexualitáshoz való szokatlan és rideg hozzáállása régóta ismert. Már 1885-ben arról írt, hogy megveti önmagát, amiért épp a testi élvezeteknek hódolt az akkor 15 éves feleségével, amikor az apja kilehelte lelkét a halálos ágyán. Később, amikor már négy gyermeket nemzett, megtiltotta az ásramát (szent életű hindu közösség) látogató követői számára a testi érintkezést, és azt tanácsolva a férjeknek, hogy vegyenek hideg fürdőt a gerjedelem ellen. "Az egyik legmeglepőbb dolog Gandhival kapcsolatban annak felfedezése volt, hogy milyen sokszor írt a szexről" - nyilatkozta Adams.

Az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja élete első szakaszában tökéletesen normális szexuális életet élt. A történész szerint a fordulat 1900-ban következett be, amikor gondolkodásában az önmegtartóztatás felé fordult, és ennek szellemében kezdett élni. De ellentétben azzal az aszketikus képpel, amelyet élete második feléről festenek, Gandhi gyakran fürdőzött bakfisokkal, meztelenül masszíroztatta magát, és sokszor osztotta meg ágyát egy vagy több hűséges női követőjével - állítja a szerző.

Adams arra nem talált bizonyítékot, hogy Gandhi megszegte volna az önmagára kiszabott szexuális önmegtartóztatást, de a fogalmat meglehetősen sajátosan értelmezte. Tartózkodott ugyan a penetrációtól, de többször tett olyasmit, amit mások érzékinek, sőt szexuális jellegűnek értékeltek.

A történész szerint Gandhi kereste az olyan a nők társaságát, aki szexuálisan ösztönzőleg hatottak rá, mert így akarta megmutatni ellenállása erejét. Ilyen próbakő volt számára Szusila Najár, titkárának szemrevaló húga, vagy saját unokatestvére, Manu közelsége. Előfordult, hogy Manúval és unokaöccse feleségével, a tizennyolc éves Abhával aludt egy ágyban. Nem egy esetben azokat az ásramba járó nőket szólította fel, hogy töltsék mellette az éjszakát, akiknek megtiltotta, hogy a férjük ágyába feküdjenek. A könyv szerzője szerint a nőkkel űzött játékok egyfajta sztriptízre emlékeztettek, amely híján voltak a fizikai érintkezésnek. Gandhi a spermát a szellemi energia forrásának tekintette.

Politikai követői és családtagjai nem hagyták szó nélkül szokásait, Dzsaváharlál Nehru, a függetlenné vált India első miniszterelnöke például egyenesen rendellenesnek tekintette őket. Bár Mahátmá viselkedése szóbeszéd tárgya volt, 1948-ban történt meggyilkolása után nemzeti egyetértésen alapuló ikonkép alakult ki róla. Felesége, Kaszturba, akit 13 éves korában vett nőül, akarva-akaratlanul elfogadta férje későbbi önmegtartóztatását, illetve szexuális élményszerzéseinek sajátos módját.