Kőkori hobbinak vélték a barlangfestmények készítését
2010. április 22. 11:01 Science Daily
Az 1880-as években sokként érte a nemzetközi tudományos közéletet az altamirai barlangfestmények felfedezése: ezek miatt ugyanis alapjában kellett újraértékelni a prehisztorikus korok emberéről gondoltakat.
Korábban
Az ötlet, hogy a paleolitikus remekművek vallási háttérrel készültek, ma már nem számít újdonságnak. Az antropológusok, régészek és történészek azonban ezeket egykor mégis hitbéli kontextusuk nélkül próbálták meg értelmezni, szimplán esztétikai és dekoratív képeknek tartva azokat.
Eduardo Palacio-Pérez, a Kantábriai Egyetem kutatója szerint az antropológusok a 19. század végéig és a 20. század elejéig úgy vélték, hogy az ősi korok embere szimplán szabad idejük eltöltésére faragta szobrait. Az Oxford Journal of Archaeology című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmány (Cave Art And The Theory Of Art: The Origins Of The Religious Interpretation Of Palaeolithic Graphic Expression) bemutatja, hogy mindez miként változott meg, és miként zajlott le az átmenet a pihentető-dekoratőr elképzelésről a vallási-szimbolikusra.
A paleolitikus művészet megismerésének gyökerei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a régészeti ásatásokon fellelt tárgyakat egyértelműen erre az időszakra datálták. 1879-ben azonban az altamirai barlangok felfedezésével a helyzet megváltozott: az ott azonosított festményeket két évtizeden át senki nem volt hajlandó a megfelelő kontextusban kezelni - azokat a legtöbben túlontúl lenyűgözőnek és tökéletesnek tartották, hogy egy időszakban készüljenek a faragványokkal, amik jobban illettek a primitív ember alkotta képzethez.
A posztimpresszionisták és más művészeti tevékenységek és irányzatok hatására azonban ez a kérdés is átértékelődött, emellett a fotózás, és a gyarmati leletanyagok tömeges Európába érkezésével a korábbi nézetek is megváltoztak, így egyre többen hittek abban, hogy mindez a korai vallásosság szerves része lehetett, nem pedig szimpla szórakozás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
- Hitler a lövészárokban tett szert katasztrófákhoz vezető küldetéstudatára
- Villámháborúval vette kezdetét a második világégés
- Kosárlabdázással és kertészkedéssel is szívesen töltötték idejüket a legvéresebb kezű diktátorok
- Korántsem biztos, hogy véget ért volna a háború a Valkűr sikerével
- Tíz meglepő tény az angliai csatáról
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap