Atombunker Budapest szívében
2010. március 25. 15:17 MTI
A hatvanas-hetvenes években csak legendák voltak róla, 1981 után viszont már köztudottá vált, hogy Budapest szívében, a Szabadság tér alatt csaknem 50 méter mélyen atombunkert építettek az ötvenes években. Az F4 objektum ma ugyanabban a formájában létezik, mint amikor megépítették, sok berendezése 60 éves.
Korábban
Valósággá vált legenda
A Rákosi-bunkernek is nevezett építménynek több bejárata van, ezek közül az egyik a 2-es metrónak a Deák Ferenc tér és Kossuth Lajos tér közötti alagútjából nyílik. Az üzemzárás és a pálya áramtalanítása után ezen keresztül jutott el a mintegy negyven sajtós a BKV által szervezett csütörtök éjjeli bunkerbejárásra. A Múlt-kor stábja jóval korábban forgatott a föld alatt: munkatársaink még 2007-ben ereszkedtek le a védelmi létesítménybe.
23:07-től látható az F4-es létesítmény
A bunkerhez egy szűk folyosón és lépcsőkön át vezet az út, fala szovjet gyártmányú tübbingekből áll, a levegő párás, langyos és penész szagától terhes. A H alakzatban épített bunker nagyjából a Szabadság tér alatt van. Az ötvenes években kezdte hozzá, hogy egész pontosan mikor, azt Vajda Zoltán, a BKV főmérnöke szerint nem lehet tudni, a tübbingeken mindenesetre 1951 körüli évszámok láthatók. A 2-es metró építésének akadozásával párhuzamosan a bunker munkálatait is felfüggesztették, egyes források szerint 1953-ban mégiscsak befejezték. A metróalagúttal 1973-ban kötötték össze.
Nevét onnan kapta, hogy akkoriban a föld alatti munkahelyeket így jelölték, mert egyszerűbb volt kódnévhez, mint címhez párosítani őket. F1-2-3-ról nem tudnak, az 5-ös és 6-os pedig a két metróvonalon található.

A főmérnök elmondása szerint korábban legendák voltak arról, hogy rabokkal építtették meg a bunkert, de mai tudásuk alapján vidékről hozott építőmunkások dolgoztak rajta, akik úgy tudták: metrót építenek. Akkoriban a bunkerről senki nem tudhatott, sőt a metró polgári védelmi célú hasznosítása is titkos volt. A metrókat ugyanis ebből a célból is építették, a 2-es és a 3-as vonal Budapest legnagyobb óvóhelye, 220 ezer ember férne itt el.
A gyorsvasúti igazgatóság 1981-ben kapta meg a 3500 négyzetméteres bunkert, akkor hozták nyilvánosságra létezését - idézte fel a főmérnök. Arról is voltak pletykák, hogy az F4-nek közvetlen összeköttetése van a Parlamenttel, ám nem találtak olyan nyomot, amely ezt igazolná.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
- Véres Mária „sosem volt” örököse
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap