Húsz éve tombolt a véres pogrom Marosvásárhelyen

Visszhang és következmények

21-re virradóra a városban helyreállt a viszonylagos nyugalom (kisebb rendzavarások miatt több sérültet kellett még ekkor is kórházba vinni), az utcákon katonai egységek járőröztek, a központban pedig harckocsik és csapatszállító harci járművek foglaltak el állásokat. A hadsereg rendkívüli állapotot hirdetett ki, s megkezdte a tevékenységét az a kormánybizottság, amelyet az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács Végrehajtó Irodája küldött ki a történtek feltárására.

23-án a bizottság felmentette az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács városi és megyei vezetőségét, mivel a véres események idején nem tudtak hatékonyan közbelépni. Az új testület román tagjait a magyar kisebbség képviselői, magyar tagjait pedig a román küldöttek jelölték már a tisztségekre.

A marosvásárhelyi események heves külföldi visszhangot váltottak ki, mindenekelőtt Magyarország lépett fel erélyesen az erdélyi magyarok védelmében. Horn Gyula külügyminiszter 20-án minisztériumába kérette Románia budapesti nagykövetét. Átadta neki Németh Miklósnak Petre Roman román kormányfőhöz intézett üzenetét, amelyben a magyar miniszterelnök mélységes nyugtalanságát fejezte ki a történtek miatt, és kérte a román vezetés haladéktalan intézkedését a további vérontás megakadályozására.

A magyar külügyminiszter üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központjának vezetőjéhez is, felhíva a figyelmet arra, hogy a román hatóságok tétlenül szemlélték az egyébként legális román szervezeteknek a magyar kisebbség elleni erőszakos akcióit. Magyarország több nagyvárosában demonstrációk voltak, Budapesten a Hősök terén több ezer ember tüntetett.

A román kormány kezdetben egyértelműen Magyarországot vádolta a marosvásárhelyi vérengzésben kicsúcsosodó súlyos fejleményekért. 21-i nyilatkozata szerint a március 15-i ünnepségek alkalmából Romániába érkező magyar állampolgárok "a román nép nemzeti érzelmeit sértő nyílt támadásokra ragadtatták magukat". Bukarest szerint ezt követően keletkezett feszültség és nyert teret az erőszak Marosvásárhelyen, amelynek alapját a Románia ellen irányuló nacionalista, soviniszta és revizionista uszítás szolgálta.

A március 22-ei határozott magyar visszautasítás, valamint a történtek negatív nemzetközi visszhangja reálisabb állásfoglalásra késztette a román vezetést. Az újabb, 23-i bukaresti kormányközlemény cáfolta, hogy Kovászna és Hargita megyében magyar állampolgárok erőszakra uszítottak és provokálták volna a lakosságot, s amikor 24-én Petre Roman fogadta Magyarország bukaresti nagykövetét, annak a véleményének adott hangot, hogy normalizálódhat a helyzet és idővel jó kapcsolatok alakulhatnak ki a két állam között.

A véres események jogi következményei meglehetősen furcsán alakultak. Az első bírósági ítéletek elsősorban marosvásárhelyi magyarokat és cigányokat érintettek: 1990. április 6-án hét vádlottat jogerősen 3-5 hónapi börtönre ítélt a marosvásárhelyi városi bíróság, mivel "botokkal, láncokkal románokat vertek" a védtelen magyar nemzetiségű lakosok kiszabadítására. A legsúlyosabb ítéletet, 10 évet gyilkossági kídsérletért 1992-ben a cigány származású Cseresznyés Pál kapta, aki egy videofelvétel tanúsága szerint beletaposott egy földön fekvő románba.

A marosvásárhelyi történések kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság 1991. január 11-én terjesztette jelentését a román törvényhozás két háza elé: a beszámoló 190 román és 88 magyar sebesültről, 3 román és 3 magyar halottról tett említést; románokat és a magyarokat egyaránt hibáztatott, de nem tisztázta, kik robbantották ki a véres eseményeket.

1. Etnikai összecsapások
2. Visszhang és következmények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat