Görögország legősibb farmépületeit fedezték fel Krétán
2010. február 28. 12:37 MTI
Görögország legősibb farmépületeit fedezték fel Krétán, a knósszoszi régészeti helyszínen. Az i.e. 7000-6400-ból származó épületeket a Kefala-domb geofizikai vizsgálata során lelték meg az athéni British School régészei és holland archeológusok, akik 2009 májusa óta végeznek kutatásokat a helyszínen.
Korábban
A mai Heraklion közelében lévő Knósszosz Kréta legnagyobb bronzkori épületegyüttese, feltételezhetően az egykori Minószi civilizáció vallási és politikai központja volt.
Krétán már a neolitikumban, az i.e. 7. évezredben megjelentek a valószínűleg Észak-Afrikából származó pelaszgok, majd i.e. 2600 körül érkeztek a bronzkori prehellén civilizációt képviselő anatóliai telepesek. Több mint ezer évig tartó kulturális fejlődés nyomán Kréta lett a mediterrán térség tengeri kereskedelmének legjelentősebb résztvevője.
A szigeten több város is volt, ezek között néhányban - Knósszoszban, Phaisztoszban, Malliában - i.e. 2000-1600 között pompás paloták épültek. Ezeket többször lerombolták a szigetre jellemző földrengések, de mindig újjáépítették őket. A sziget északi partjától hat kilométerre, a Kefala-domb csúcsán és keleti lejtőjén fejlődött ki a Knósszosz nevű gazdag város, ahol a település fénykorában 50 ezer ember élt.
Knósszosz legnagyobb bronzkori kiterjedésű épületegyüttesének története i.e. 2000 körül kezdődött: ekkor emelték az első, négyszögletes alaprajzú, kőtömbökből álló épületet, amelyet évszázadokkal később egy földrengés romba döntött. Helyére nagyobb épületet húztak, de i.e. 1700 körül azt is földrengés és tűzvész pusztította el.
A palota a harmadik újjáépítés és kibővítés során nyerte el azt az alakját, amelyet az 1900-as évek elején Sir Arthur Evans rekonstruált. I.e. 1450 körül azonban a palota ismét leomlott és kigyulladt: egyesek szerint újabb természeti csapás következtében, mások úgy tartják, hogy a Görögország kontinentális részéről érkező mükénéiek okozták pusztulását, megint mások polgárháborút vagy járványt feltételeznek, de a legvalószínűbb, hogy földrengés okozta. Bármi is történt, a palotát i.e. 1400 körül ismét felépítették és még három évszázadon át használták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap