Hatalmas szkíta temetőt tártak fel Soroksáron

2010. február 10. 16:32 MTI

A Budapest területén eddig előkerült legnagyobb szkíta kori temetőt tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei az M0 autóút tervezett déli szakaszán - tájékoztatott Bencze Zoltán ásatásvezető régész.

Korábban

Ismertetése szerint az M0 autóút korábbi szakaszaihoz kapcsolódó feltárások során 1995-ben kerültek elő szkíta kori régészeti maradványok. "Szórványosan innen-onnan ismertünk más temetkezéseket, de ekkora sírszámban ez az első" - mondta Bencze Zoltán, hozzátéve, hogy a leletek nagyobb összehasonlítási alapot jelentenek a máshol feltárt szkíta kori temetőkkel.

Az i.e. 5. századi temetőben összesen 84 sírt sikerült feltárni, amelyek közül 33 hamvasztásos, 51 pedig csontvázas temetkezés volt. Az előzetes antropológiai vizsgálatok tanúsága szerint, amelyeket a Természettudományi Múzeum embertani tárának munkatársai végeztek, a temetőben sokkal több volt a nő, mint a férfi. "Mediterrán jellegű koponyákat találtunk a csontvázas sírokban, ami egyébként jellemző más, ebből a korszakból származó szkíta kori temetőkre is. A hamvasztásos sírok kisebb hányada volt urnás, és az urnába temettek legalább a fele gyermek" - magyarázta az archeológus.

A legérdekesebbnek azt kettős sírt nevezte, amelybe egy felnőtt nőt és egy 7-8 év körüli gyermeket helyeztek végső nyugalomra. Utóbbit az asszony mellkasára, oldalt fektették. "A nő furcsa testhelyzetben feküdt, a két lábfej egymást keresztezte, mintha bokában összekötözték volna alsó végtagjait, miután az asszonyt a sírba tették. A nő erőszakos halált halhatott, jobb oldalán, a bordaívnél három élű, szkíta kori nyílhegy került elő. Az antropológusok szerint ha valóban akkor lőtték meg, amikor még életben volt, ez a nyíl minden további nélkül okozhatta a halálát" - közölte Bencze Zoltán, hozzátéve, hogy a kettős temetkezést eredeti állapotban sikerült kiemelni és a múzeumba szállítani. A nyílhegy révén viszonylag pontosan lehet kelteztetni a sírt, amely az i.e. 5. század második feléből származik.

A másik nagyon jellegzetes tárgy egy zabla, amely síron kívül került elő a temető területén. "Kísértetiesen hasonlít a szentes-vekerzugi lelőhelyről előkerült zablához. Ez egy jó régészeti párhuzam a számunkra" - emelte ki az ásatásvezető.

A leleteket sorolva elmondta, hogy a női sírokban az apró személyes tárgyakon kívül ékszerekre bukkantak: bronz karperecek, illetve üvegpasztából, agyagból, borostyánból, vasból készült gyöngyök. Az egykori ruházatot vascsatok, vaskarikák fogták össze. A férfiakat fegyvereikkel temették el, és a halottakat ellátták étellel a túlvilági útra. Találtak egy olyan gyöngysort is, amely nem tartozott sírhoz: a szakemberek nem tudják, hogy elveszítette-e egykoron valaki, vagy valamilyen más okból került a temetőbe. "A sírokból előkerülő tárgyak borzasztóan fontosak, mert csakúgy, mint a honfoglaló magyaroknál, nem ismerünk szkíta kori ábrázolásokat. A régészeti feltárások során fellelt tárgyak alapján lehet következtetni a viseletre, az egykori életmódra" - hangsúlyozta Bencze Zoltán.

A szkíta kori települést egyelőre nem sikerült feltárni, mivel csupán a nyomvonal mentén van lehetőség a kutatásokra. "Tudjuk, hogy a temető az egyik irányban folytatódik. Még a metszetfalban is voltak sírok, abban az irányban érdemes lesz tovább keresni, ha egy bevásárlóközpont vagy egy benzinkút épül valamikor az autóút mentén" - jegyezte meg az archeológus.

Még több kép a BTM oldalán