Egyetlen falu őrizte többszólamúságunkat
2009. december 27. 10:40
A többszólamú református zsoltáréneklés ritka népi hagyományát Szászcsáváson a legegyszerűbb földműves is ismeri.
Korábban
Marosvásárhely közelében, a Kis-Küküllő völgyében található Szászcsávás különlegessége az évszázadokon keresztül apáról fiúra örökített többszólamúság. A magyar zenetörténetben kuriózumnak számít, hiszen a népdaléneklésben is általános az egyszólamúság.
A szászcsávási többszólamú népdaléneklés a középkori nyugati egyetemeken gyakorolt kórushangzásból eredeztethető. Magyarországon a reformáció korában a kóruséneklésben terjedt el a többszólamúság, a nyugati egyetemeket megjárt protestáns teológusok honosították meg, de a legtöbb helyen nyoma veszett. Szászcsáváson viszont a mindennapok része: kottaismeret és kóruspróba nélkül is mindenki ismeri.
A szászcsávási kórushagyomány a szólamok száma és szerkesztési elvei alapján a bázeli hagyományra vezethető vissza. Az ötszólamú éneklést a 19. század közepén Dali István segédpap és Belle József tanító vezetette be a faluban. A csávási dalárda legendás vezetője, Dézsi Ferenc (1950–2002) zenetanár, karnagy volt. Munkájának eredménye, hogy a szászcsávási dalárdában apáról fiúra terjedő énekkari technikát a helyi közösség máig használja – nemcsak zsoltárokat, kórusműveket, de bármilyen dallamot képesek azonnal több szólamban elénekelni istentiszteleteken, lakodalmakban, mulatságokban.
A szászcsávási hangszeres zene hagyományosan a cigányokhoz kötődött. Az itteni tánczenét meghatározó hegedű-kontra-bőgő által alkotott vonós hangzást továbbörökítő szászcsávási zenekar 1976 óta játszik együtt.
Az énekes és a zenekari hagyomány ápolásában is fontos szerep jut a nyaranta megrendezett szászcsávási népzene- és néptánctábornak. A hagyományőrzés érdekében a Kis-Küküllő menti falu minden évben népdaléneklő versenyt is hirdet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap