Rodostói emlékek esszében és képekben

2009. december 9. 15:03 MTI

Beszédes Kálmán 19. századi festő-újságíró Rodostóban készült rajzait és Hóvári Jánosnak a törökországi város magyar vonatkozású történetét, jelentőségét taglaló esszéjét jelentette meg egy kötetben a Magyar-Török Baráti Társaság.

Korábban

Mint azt Vásáry István történész, az ELTE Orientalisztikai Intézetének igazgatója, a társaság elnöke a Rodostói emlékek és tanulságok / Beszédes Kálmán - Rodostó magyar képírója című kötet bemutatóján elmondta, a kiadvány első felében Hóvári János esszéjét találja az olvasó.

Hóvári János esszét írt, és nem tanulmányt, de lényeges gondolatokat oszt meg az érdeklődőkkel a Rákóczi-emigrációról, valamint azok leszármazottairól - hangsúlyozta a történész. Kiemelte: Hóvári érzékletesen kifejti, milyen jelentéseket hordoz Rodostó a magyar és a török történeti tudat számára.

Rodostó - mai nevén Tekirdag - a magyar tudat számára történeti jelentőségű hely, hiszen itt töltötte emigráns éveit II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen - mutatott rá a társaság elnöke, majd hozzátette, hogy a város neve ugyanakkor a magyar emigráns lét szimbólumává is vált.

A kötet második fele Beszédes Kálmán hetvenkét rajzát tartalmazza. Mint Vásáry kiemelte, Beszédes Kálmán festő-újságíró a "19. század jellegzetes figurája volt". "1878-ban Széchenyi Ödön, a nagy Széchenyi fia, a török tűzoltóság megalapítója hívja meg Isztambulba, és Beszédes lényegében haláláig ott élt" - mondta a történész.

A festő az egész Oszmán Birodalmat bejárta, így jutott el többször Rodostóba is, ahol 1891-92-ben készítette azokat a rajzokat, amelyek a kötetbe kerültek. Vásáry szerint "a finom ceruzarajzok", amelyek ma az Egyetmi Könyvtár tulajdonában vannak, pótolhatatlan történeti értéket képviselnek. Mint kifejtette, terveik szerint a Magyar-Török Baráti Társaság következő kötete is Beszédes Kálmán életét kutatja majd; a könyvben várhatóan az 1870-es években született cikkeit gyűjtik egybe.