Holokauszt-opera Budapesten

A Brundibárt Hans Krása zeneszerző és a librettót jegyző Adolf Hoffmeister egy 1938-as gyermekopera-pályázatra írta. A darab 1942-ben két előadást ért meg egy prágai zsidó árvaházban, amelynek lakóit azonban Hans Krásához hasonlóan theresienstadtba (Terezín) hurcolták. A koncentrációs táborban 1943 szeptembere és 1944 szeptembere között a felnőtt muzsikusok és az opera gyerekszereplői összesen 55 alkalommal adták elő a történetet.

A nácik Krása gyermekoperáját is felhasználták abban a propaganda-hadjáratban, amely a világ szemében leplezni volt hivatott a koncentrációs táborok valóságát. A darab részlete szerepel a Der Führer schenkt den Juden eine Stadt (A Führer várost ajándékoz a zsidóknak) című propagandafilmben is. Nyolc-tíz héttel a Nemzetközi Vöröskereszt delegációjának látogatása után, 1944 szeptember végén azonban az összes gyereket Auschwitzba küldték. Amikor 1945 márciusában a náci funkcionáriusok újabb vöröskeresztes küldöttség látogatására számítottak, elrendelték, hogy újra vigyék színre a Brundibárt, de a darabot már nem volt kinek betanítani.

Az opera magyar nyelvű változatát az idei Mahler-ünnepen játszotta először a BFZ a Művészetek Palotájában. A premieren ott volt Simon Szegeli, az egykori terezíni előadás egyik szereplője is. Mint korábban a Müpában, a Holokauszt Emlékközpontban is Sólyom András és Győri László dokumentumfilmjének segítségével ismerkedhet meg az előadások előtt a közönség a darab különleges és megrázó történetével - mondta Váradi Júlia, a BFZ sajtómenedzsere.

A zenemű két szegény kisgyerekről, Anyinkáról és Pepicsekről szól, akik tejet vennének beteg édesanyjuknak, de pénz nélkül a tejesember szóba sem áll velük. A gyerekek elhatározzák, hogy énekléssel keresik meg a tejrevalót, de Brundibár, a kintornás konkurenciát lát bennük és elzavarja őket. A Kutya, a Macska, a Veréb és az állatsereglet segítségével, a barátság erejével végül a gyerekek éneke győz, így Anyinka és Pepicsek megvehetik a tejet édesanyjuknak.

A darabban szereplő 25 gyerek énekest Fischer Iván a Budapesti Énekes Iskola, a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa és az MR Gyermekkórusa tagjai közül választotta ki. A produkciót Novák Eszter rendezte, díszleteit és jelmezeit Zeke Edit tervezte, a karmester Szennai Kálmán. Adolf Hoffmeister librettóját Rajk Judit fordította magyarra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai