2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Titokzatos módon tűntek el a Neander-völgyiek

2009. november 11. 12:45 MTI

Keveset sikerült eddig megfejteni a Neander-völgyi embert (Homo neanderthalensis) övező számtalan rejtélyből, köztük kihalása okairól.


A Homo neanderthalensis maradványait először 1856-ban fedezték fel Németországban, s ma már ismert, hogy genomja (a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információja) 99,5 százalékban azonos a modern emberével. Hamarosan arra is fény derülhet, hogy kereszteződött-e a Homo neanderthalensis a Homo sapiensszel.

Robusztus csontvázuk volt, s hozzánk képest rövid végtagokkal rendelkeztek, inkább birkózóra hasonlítottak, míg a Homo sapiens hosszútávfutóra hajaz. Feltehetően kevésbé brutálisak lehettek, mint szokás őket ábrázolni, s távolról sem voltak ostobák: agytérfogatuk legalább akkora volt, mint a modern emberé. Használták a tüzet, ügyes szerszámkészítők voltak, társadalmilag összetett csoportokban éltek, s megadták a végtisztességet halottaiknak. Egy súlyosan fogyatékos Neander-völgyi férfi csontvázának felfedezése arról tanúskodik, hogy gondoskodtak a betegekről és elesettekről. "Sokkal közelebbi rokonsággal álltak velünk, mint bármilyen jelenkori főemlős" - hangsúlyozta Katarina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa, aki a Neander-völgyiek kihalásának rejtélyét próbálja kibogozni.

A Neander-völgyi ember körülbelül harmincezer évvel ezelőtt tűnt el, de lehet, hogy kisebb csoportjaik egészen 24 ezer évvel ezelőttig fennmaradtak. A tudósok már hosszú ideje gondolkodnak azon, hogy mi lehetett kihalásuk legfőbb oka. Sokan a modern embert okolják. "Közvetetten, a forrásokért folyó versenyben szorítottuk ki, vagy közvetlenül, konfliktusokban irtottuk ki a Neander-völgyi embert" - vélekedik Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleoantropológusa.

Milford Wolpoff, a Michigani Egyetem paleontropológusa szerint a Homo sapiens nem annyira irtotta a Neander-völgyi rokonságot, mint beolvasztotta. "Lehet, hogy betegségek végeztek velük vagy hódítók, ám előfordulhat, hogy fontos géneket hagytak hátra genomunkban" - vélekedik Milford Wolpoff.

Tim Weaver, a Kaliforniai Egyetem paleoantropológusa szerint is a beolvadás lehet a magyarázat: a Homo sapiens nagyobb csoportokban élt, mint a Neander-völgyi. Végső soron árnyalatnyi a különbség, hogy kereszteződéssel, vagy anélkül, de a modern ember kiszorította a Neander-völgyi embert.

Clive Finlayson, a spanyolországi Gibraltári Múzeum evolúciós biológusa szerint előfordulhat, hogy a modern embernek semmi köze sem volt a Neander-völgyiekek eltűnéséhez. A Homo neanderthalensis az egyre hidegebbre váltó éghajlatnak esett áldozatul: környezetük túl gyorsan változott, amelyhez nem tudtak alkalmazkodni. "Rengeteg forgatókönyvet vázoltak fel a tudósok a békés kapcsolatoktól a véres incidensekig, a kannibalizmusig. Azt hiszem, minden előfordulhatott. Feltehetően, a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis kereszteződött, és voltak időnként véres konfliktusaik is. Vélhetően sok helyen a Neander-völgyi ember már a modern ember megérkezte előtt kihalt. Ám nem szükségszerű, hogy eltűnésükhöz bármely forgatókönyv megvalósuljon, elég volt annyi, hogy a modern ember több utódnak adjon életet, mint a Neander-völgyiek" - magyarázta Katarina Harvati.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár