2022. ősz különszám: Lenyűgöző történeteink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A bolgár kommunizmus hosszú alkonya

2009. november 10. 11:42 Miczov Jordán

Az ellenzék megjelenése és az államszocializmus bukása

Bulgáriában sajátos módon alakult a rendszerváltás menete. A többi közép- és kelet-európai szocialista ország fejleményeihez viszonyítva itt jó néhány egyedi vonás figyelhető meg. Bulgáriában az állambiztonsági szervek hatékony tevékenységének eredményeként csak különösen későn, a nyolcvanas évek utolsó harmadában jelenhettek meg az ellenzéki csoportok. A Szovjetunióból érkező gorbacsovi glasznoszty, a súlyosbodó gazdasági válság és életszínvonal-romlás felgyorsította a párthoz közeli városi értelmiség és a középrétegek körében az ellenzékiség különféle formáinak kialakulását. Noha a Zsivkov-rezsim bukásáig csak kevés társadalmi befolyással rendelkeztek, a hatalom már nem mert közvetlen megtorlást alkalmazni velük szemben, mivel a Szovjetunió követése volt a meghirdetett cél.

A formálódó bolgár ellenzék környezetvédelmi és emberi jogi kérdések felvetésén keresztül kezdte meg a pártállam bírálatát. A környezetvédelem kérdése Bulgáriában az 1986-ban bekövetkező csernobili atomerőmű katasztrófa kapcsán került előtérbe. 1987-től kezdve országos mozgalommá terebélyesedő tiltakozás kezdődött a Rusze városának levegőjét szennyező romániai Giurgiu vegyi kombinátjának működése ellen. A mozgalom 1989. április 11-én hivatalosan is felvette az „Ekoglasznoszty” elnevezést. Meghirdetett programjában a környezetvédelem demokratikus társadalmi ellenőrzésén túl már a sajtószabadság igénye és a többi emberi jog követelése is megfogalmazódott.



Az első, tisztán politikai célokat kitűző szervezetet vezető értelmiségiek hozták létre a szófiai egyetemen 1988. november 3-án. A tömörülés felvette a Nyilvánosságot és Átépítést Támogató Független Vitaklub elnevezést (közkeletű nevén Peresztrojka Vitaklub). A Vitaklub elnökévé az egyik legnevesebb bolgár másként gondolkodót, a filozófus Zselju Zselevet választották. Nem sokkal később, 1989. február 11-én Konsztantin Trencsev vezetésével Plovdivban megalakult az értelmiségiek és művészek szakszervezete, a Podkrepa (Támogatás). A radikálisan antikommunista szakszervezet 1989 végére több foglalkozási ágra is kiterjesztette érdekvédelmi tevékenységét, és 1991-re több mint 400 ezer tagot számláló valódi munkásszakszervezetté gyarapodott.

A végső lökést Todor Zsivkov hatalomból történő eltávolításához az ellenzék tevékenységének felerősödése idézte elő. 1989. október 15. és november 3. között nemzetközi környezetvédelmi konferenciát rendeztek Szófiában a Helsinki Záróokmányt aláíró harmincöt ország képviselőinek részvételével. Az ellenzéki csoportok kihasználták a konferenciára akkreditált nemzetközi sajtó rájuk irányuló figyelmét. A konferencia ideje alatt több nemzetközi sajtótájékoztatót és felvonulást szerveztek, bírálva a bolgár kormány környezetkárosító és a szabadságjogokat sértő politikáját. A hatóságok kezdetben az aktivisták letartóztatásával reagáltak, de a nemzetközi felháborodás hatására végül kelletlenül engedélyezték a felvonulásokat, amelyek egyre nagyobb tömegeket vonzottak.

Ugyanakkor a peresztrojka előtt a Bolgár Kommunista Pártban (BKP) sem létezett reformista szárny (a párton belüli különféle reformcsoportok is csak Todor Zsivkov menesztése után alakulhattak meg), így gyakorlatilag Zsivkov legközvetlenebb munkatársai – Petăr Mladenov külügyminiszter, Andrej Lukanov, a KGST-be delegált miniszterelnök-helyettes, valamint Dobri Dzsurov tábornok, honvédelmi miniszter – váltak a párt mérsékelt reformszárnyának vezetőivé. Ez a csoport a nemzetközi események miatt elkerülhetetlennek látszó rendszerváltás folyamán is meg kívánta menteni a párt társadalmi vezető szerepét, ezért a BKP Politikai Bizottságának 1989. november 10-i ülésén, szovjet jóváhagyással, maguk hajtották végre Todor Zsivkov menesztését a hatalomból. Utóda az állam élén Petăr Mladenov lett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár