2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A bolgár kommunizmus hosszú alkonya

2009. november 10. 11:42 Miczov Jordán

Az első szabad választások

A választási kampány időszakát heves indulatok jellemezték. A hatalmon levő szocialista párt, helyzeti előnyét kihasználva, mindent megtett az ellenzéki propaganda ellensúlyozására. A BSZP arra építette választási stratégiáját, hogy előtérbe állította azokat a politikusait, akik szembeszálltak Zsivkovval, illetve hangsúlyozták a reformok fokozatosságának szükségességét. Ezzel sikerült megnyerniük a változásoktól félő rétegeket, és hatással voltak azokra is, akik bíztak a párt megújulásának lehetőségében.

Az ellenzék vezető erejének számító DESZ 1990. április végén tette közzé választási programját, amely a BSZP által meghirdetett demokratikus szocializmus helyett a vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság megteremtését és a demokratikus jogállam kiépítését tűzte ki célul. A közös program ellenére a DESZ mégsem tudott a választási kampány során egységes pártként fellépni, hanem megmaradt heterogén pártszövetségnek. Tagszervezetei a kampány során az államszocialista múlt bűneire koncentráltak, és az azonnali változás szükségét hangsúlyozták. Ekkor jelentkeztek először a közvélemény előtt harsány antikommunista megnyilvánulásokkal a nemzeti konzervatív és monarchista csoportok a DESZ-en belül és kívül egyaránt. Megjelenésük azonban – főként radikalizmusuk miatt – már inkább kedvezőtlenül hatott a DESZ várható választási eredményére.

A jelentősebb pártok közül érdemes megemlíteni a korábban „társutas” agrárpártot, a BFNSZ-t és a török MJSZ-t, mint az ellenzék másik két meghatározó erejét. Az agrárpárt programjában a magántulajdon és az 1944 előtti tulajdonviszonyok helyreállítását, valamint szociális garanciákkal korlátozott piacgazdaságot ígért. Az MJSZ választási programja is a társadalom demokratizálását, a magántulajdon helyreállítását és a piacgazdaságra történő átállást hirdette. A párt érthető módon nagy teret szentelt programjában a kisebbségi kérdésnek. Leszögezte minden bolgár állampolgár jogegyenlőségét, és kihangsúlyozta, hogy a vallási és kulturális közösségek létezése, szabad tevékenysége gazdagítja az ország kultúráját. Azonban a többségi társadalom érzékenységét figyelembe véve Ahmed Dogan, az MJSZ vezetője, a választások előestéjén egy sajtótájékoztatón határozottan elutasította az autonómia követelésének még a gondolatát is.

Az 1990. június 10-én és 17-én tartott első szabad választásokon a többi kelet-európai országhoz képest igen magas volt a részvételi arány: az első fordulóban 90,79%, a másodikban pedig 84,14%. A szocialisták elsöprő győzelmet arattak a szavazatok 46,25%-ának megszerzésével, amivel abszolút többséghez (211 mandátumhoz) jutottak az alkotmányozó Nagy Nemzetgyűlésben. A DESZ 36,2%-ot (144 mandátumot), a BFNSZ 8,03%-ot (16 mandátumot), az MJSZ pedig 6,03%-ot (23 mandátumot) szerzett a választásokon. A négy nagy párton kívül csak három kisebb párt vette sikerrel a négyszázalékos választási küszöböt, és jutott összesen hat mandátumhoz.

A győzelem aránya a szocialistákat is meglepte. A BSZP gyakorlatilag túlnyerte magát. A győzelemmel megerősödött a párton belül a radikális piaci reformokat ellenző ortodox marxista szárny, mivel elsősorban azok a társadalmi csoportok szavaztak a pártra, akik tartottak a gyors változásoktól, mert a reformok potenciális veszteseivé válhattak. A falvak lakosságának több, mint 50%-a adta le voksát a BSZP-re, míg Szófiában csak 35%. Hasonló volt a helyzet a többi nagyvárosban is. Társadalmi csoportok szerint az 50 évnél idősebek 53%-a, míg a 40 év alatti választóknak csupán 41%-a támogatta a szocialistákat.

A választások nagy vesztese az agrárpárt volt. A BFNSZ a világháború előtti vezető pártból középpárttá zsugorodott. Az államszocializmus évtizedei alatt a kollektivizálás és az iparosítás által generált, a városok felé tartó migráció megtörte az egykor a párt szavazóbázisát alkotó kisbirtokos parasztságot. Vidéken a BSZP olyan szilárd társadalmi támogatottsággal bírt, hogy az agrárpárt csak feleannyi voksot tudott begyűjteni, mint a szocialisták. A török kisebbség pártja, az MJSZ viszont sikerrel megszerezte az ország muszlimok lakta területeinek szavazatait, amit ettől kezdve minden választáson meg tudott ismételni. A maga állandó 6-7%-os szavazatarányával így a két nagy párt, a BKP és a DESZ mellett a bolgár pártpaletta egyik legstabilabb tényezőjévé vált.

A kerekasztal-tárgyalásokon kidolgozott alapvető fontosságú egyezmények elfogadásával és az első szabad választások lebonyolításával lezárult a bolgár rendszerváltás egyik legfontosabb szakasza. De ezzel koránt sem ért véget az egész folyamat. Az 1991 júliusában – hosszú politikai csatározások árán – elfogadott új alkotmány mintegy szentesítette a kerekasztal-tárgyalásokon kidolgozott demokratikus politikai berendezkedést. Ezzel a plurális politikai rendszer viszonylag gyorsan kikristályosodott, viszont a gazdasági szerkezetváltásról ugyanez nem mondható el, mert egyik nagy párt sem merte felvállalni a népszerűségvesztéssel járó intézkedések végrehajtását.

Terra Recognita Alapítvány

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár