Ezer áldozatot vártak a berlini fal leomlásakor
2009. november 9. 08:18 MTI
Mihail Gorbacsov döntésének köszönhetően nem volt vérfürdő 1989-ben Berlinben: a szovjet vezetés keményvonalasai ugyanis mindenáron szerették volna megállítani a keletnémet változásokat, és ehhez mindent elő is készítettek - állítja Vlagyimir Fjodorovszkij, a volt szovjet főtitkár egykori diplomáciai tanácsadója.
Korábban
"A rend helyreállítása kapcsán ezer halálos áldozattal számoltak, az orvosok fel voltak készülve, minden biztosítva volt a sebesültek ellátáshoz. De soha nem kaptak zöld utat" - idézte vasárnap a Le Journal du Dimanche című párizsi lap a történésznek a közelmúltban franciául megjelent visszaemlékezéseiből a berlini fal leomlására vonatkozó részletet.
A volt tanácsadó szerint a szovjet párvezetésben 1989-ben öten hozták meg a döntéseket. Ketten, Vlagyimir Krjucskov, a KGB vezetője és Dmitrij Javzov honvédelmi miniszter bizonyos szempontból támogatták a reformokat, de a rendszer szétesését nem. A másik két személy, Alekszandr Jakovlev, a peresztrojka fő ideológusa és Eduard Sevardnadze külügyminiszter a kommunizmus lebontásáért küzdött.
Gorbacsov ötödikként a döntőbíró szerepét töltötte be, és "kiváló érzékkel" tudta összebékíteni az ellentéteket, mert egyetlen dolog volt számára fontos: a békés megoldás. "Az ő sikere a bukás győzelme, a gyengeség ereje: azért lépett egyet hátra, hogy kettőt haladjon előre, és így el tudta kerülni a vérfürdőt" - hangsúlyozta az orosz történész.
Emlékei szerint a keményvonalasok soha nem mertek szemből szembe konfrontálódni Gorbacsovval, és a kelet-európai országok gazdasági válsága is belejátszott a döntésekbe. Amikor az NDK-sok Magyarországon keresztül kezdtek Nyugatra menekülni, Jakovlev azt mondta a tanácsadónak: "Annál jobb, most már minden visszafordíthatatlan..."
Fjodorovszkij álláspontja szerint azonban az események gyorsan meghaladták a reformereket, akik lépésről lépésre, egy kézben tartott alkudozási folyamatban képzelték el a helyzet javulását, és nem olyan hirtelen, ahogy az történt. Günter Schabowski, az NDK állampártja, a NSZEP szóvivőjének "improvizált" bejelentése a határok azonnali megnyitásáról azonban mindent eldöntött. "Schabowski hibája nélkül a berlini fal lebontása többe került volna, és tovább tartott volna. De elkerülhetetlen volt: a történelem működésbe lépett" - írta Gorbacsov egykori tanácsadója.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.