Megelőzték Nagy Sándort Alexandriában
2009. október 28. 10:42 Live Science, MTI
Közismert, hogy Nagy Sándor alapította Alexandriát i.e. 331-ben, amely az akkori világ egyik legnagyobb kikötője volt, a város híres könyvtára az ókor legnagyobb gyűjteményével rendelkezett, a Pharosz szigetén épült világítótorony pedig az antik világ hét csodája közé tartozott; amerikai geológusok viszont most bebizonyították, hogy a világhódító előtt hét évszázaddal a Földközi-tenger partján már állott egy másik kikötő.
Korábban
Christopher Bernhardt, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (US Geological Survey) munkatársa kollégáival Alexandria környékén a térség múltbéli éghajlati viszonyait kutatva fúrómintákat vett a talajból, egészen a 8000 évvel ezelőtti rétegig menve le. A geológusok az üledékrétegekben az ókori pollenmaradványokat vizsgálták, arra keresve a választ, mikor kezdődött a térségben a növénytermesztés. A kutatók a mikroszkopikus faszéndarabkákat is keresték, amelyek jelenléte az emberek által rakott tűzre utal.
A háromezer évvel ezelőtti rétegben Christopher Bernhard teamje felfedezte az átmenetet a vadon termő növények és az ember által termesztett gabonafélék között. A geológusoknak sikerült felfedezniük a faszénmaradványokat is, összességében mindezek a leletek arra utalnak, hogy Alexandria előtt hétszáz évvel a térségben már létezett egy település.
Érdekes módon a kutatások eredményei Homérosz Odüsszeiáját látszanak igazolni. A negyedik énekben Homérosz ugyanis arról ír, hogy "van bizonyos sziget ott, a zajongó tengeri árban, szemben Egyiptommal - Pharosz, ez neve annak a földnek -, annyira messze, amennyit egy öblös bárka egésznap fut be, ha hátulról sivító szél fújja a vásznát. Jó kikötőjéből az arányos testű hajókat, hogyha sötét vizet ott fölvettek, az árra taszítják". "Ez arra utal, hogy valamiféle kikötőváros létezett a Földközi-tenger partján. A fikció, az irodalmi alkotás valóságnak bizonyult" - emelte ki Christopher Bernhardt.
Semmit sem lehet viszont tudni arról, hogy görög volt-e a település, vagy egyiptomi, esetleg más nemzet fiai-lányai alapították. Azt sem tudják a kutatók megállapítani, hogy mekkora lehetett a település. "A kutatások jelenlegi fázisában nem sokat tudunk mondani a népességről sem" - tette hozzá Christopher Bernhardt, aki a kutatásokról az Amerikai Geológiai Társaság közgyűlésén számolt be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap