2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

A Neander-völgyi és a modern embernek lehettek közös utódaik

2009. október 28. 08:48 MTI

A Neander-völgyi és a modern embernek lehettek közös utódaik - állítja Svante Paabo genetikus, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiai kutatóintézetének igazgatója, aki nagyszabású összehasonlító DNS-vizsgálatot tervez elmélete igazolására.


A modern ember 40 ezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a Neander-völgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 10-12 ezer évig élt egymás mellett, majd a Neander-völgyi ember kihalt. A sok évezredes "szomszédság" okán végeláthatatlan vita folyik a kutatók között arról, hogy kereszteződött-e a modern és a Neander-völgyi ember, vagy sem, a közelmúltban pedig olyan fosszíliák kerültek elő, amelyek mindkét faj jellemzőivel rendelkeztek.

Svante Paabo a közeljövőben hozza nyilvánosságra a Neander-völgyi ember teljes genomját, amelyet a csontleletekből kinyert ősi DNS alapján állít össze. (A genom a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információját jelenti). A továbbiakban a professzor az adatokat a modern ember és a csimpánz genomjával tervezi összehasonlítani, hogy megfejthesse mindhárom faj eredetét.

Mint Paabo professzor a közelmúltban egy amerikai konferencián kijelentette, biztos abban, hogy a Neander-völgyi és a modern ember kereszteződött, a kérdés csupán az, hogy mennyire "produktívak" voltak ezek a kapcsolatok. "Ami igazán érdekel, hogy születtek-e közös gyerekek, s ha igen, hogyan járultak hozzá az utódok a Homo sapiens jelenkori sokféleségéhez" - magyarázta Svante Paabo, aki bízik benne, hogy hamarosan választ kap erre a kérdésre.

Chris Stringer brit antropológusprofesszor néhány nappal ezelőtt a Királyi Társaság konferenciáján viszont arról beszélt, hogy a Neander-völgyi és a modern ember genetikailag inkompatibilis (összeférhetetlen) volt, vagyis lehetett köztük szexuális kapcsolat, akár gyermekeik is születhettek, ám azok kevéssé voltak képesek az utódnemzésre. Hasonló jelenséget figyelnek meg az oroszlán és a tigris, valamint a ló és a zebra közös utódainál.

"Sokáig azt feltételeztem, hogy a Neander-völgyi ember primitív volt. Az újabban előkerült leletek tanúsága szerint azonban a Neander-völgyiek az utolsó 10-15 ezer évben, mielőtt 30 ezer éve kihaltak volna, elhunyt szeretteiknek megadták a végtisztességet, szerszámokat és ékszereket készítettek, például átfúrt gyöngyökből nyakláncot fűztek, mint ezt a modern ember tette" - magyarázta Chris Stringer.

Svante Paabo professzor szerint mivel a Neander-völgyi ember kihalása óta oly sok idő telt el, előfordulhat, hogy DNS-e a kimutathatatlanságig "felhígult" a modern emberben. E nehézség leküzdésére a genetikus nem a Neander-völgyi ember DNS-ét kutatja majd a modern ember genomjában, hanem fordítva - a Homo sapiens génjeit keresi a Homo neanderthalensis örökítőanyagában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár