Történelmi eposz a középkori angol diadalról

A rendező neve nem ismeretlen a történelmi filmek rajongóinak: Michael Hirst korábban az Elizabeth című film forgatókönyvét jegyezte, majd később David Starkey sztártörténész haragját is felkeltette VIII. Henrik kalandjait középpontba állító tévésorozatával. Ez utóbbiban az egykori uralkodó a pocakos és szakállas monstrum helyett egy fiatal és tetterős vezetőként jelenik meg, ami igencsak felbosszantotta a BBC drámasorozatain felnőtt történészeket.

Hirst már hozzá is látott a tervek szerint 2012-ben mozikba kerülő Agincourt forgatókönyvének megírásához - számoltak be róla az angol lapok. A 30 millió euró költségvetésű film az 1415-ös ütközetet eleveníti fel, amely a mai napig az angol nemzeti büszkeség egyik központi eleme, és amit egy nemrég tartott történészkonferencián próbáltak reálisan bemutatni a franciák.

Az egykori ütközetre 1415. október 25-én, Szent Crispin napján került sor, amikor V. Henrik főként íjászokból álló brit serege a Calais közelében található Agincourt-nál megtámadta a franciákat. A százéves háború egyik legemlékezetesebb ütközetét William Shakespeare is megörökítette, és azóta Agincourt fogalma az angolok számára a túlerővel szemben a csatatéren tanúsított hősiességgel forrt egybe.

A francia oldalon azonban máshogy értelmezik az akkor történteket. VI. Károly nyilvántartásai szerint 9000 katona, és 3000 helyi zsoldost állítottak ki, Henrik pedig 12 ezer emberrel kel át a csatornán, és bár Harfleur ostrománál 3000 embert vesztett, serege mégis hatalmas erőt képviselt. Mindezt propagandistái is segítették, akik szerint az angoloknak alig 6000 embere volt, akik ellen 150 ezer francia vonult fel. Anne Curry, a Southamptoni Egyetem professzora szerint a kor történetíróit az a cél vezérelte, hogy bemutassák az aprócska Anglia küzdelmét a kegyetlen és gonosz franciák ellen.

A rendező ígérete szerint a film durva, véres, és szexuálisan túlfűtött részekkel lesz teli, így valószínűleg teljesen más ütközetet láthatunk majd, mint Laurence Olivier illetve Kenneth Branagh Shakespeare-adaptációiban. A film producere Luc Roeg, Nicolas Roeg brit kultrendező fia lesz majd. Elmondása szerint a választás azért esett Hirtsre, mert a Tudorokkal bebizonyította, hogy a történelmet a mai nézőkhöz is közel lehet hozni.

Roeg szerint a film középpontjában, már csak a címe miatt is az ütközet áll majd, amely a tervek szerint a Ryan közlegény megmentésében látott partraszállás egyfajta középkori változata lesz majd.

Hirst a filmhez Bernard Cornwell történész és szépíró nemrég megjelent sikerkönyvét adaptálja majd, amely mellé Juliet Barker történész Agincourt: The King, The Campaign, The Battle című könyvének jogait is megszerezték már. Cornwell regényében egy angol íjász, Thomas Hooktowné a főszerep, aki egy előkelő hölgyet mentve csatlakozik V. Henrik csapataihoz, hogy aztán szemtanúja legyen az évszázad egyik legnagyobb összecsapásának. Bár a könyvben az angol és francia uralkodók csak mellékszereplők, Hirst és Roeg jóval nagyobb szerepet szán nekik: V. Henrikből egy őrült látnok, míg VI. Károlyból egy beteges, kudarcra ítélt alak lesz.

A szereposztásról egyelőre még nincs hír, azonban a film készítői a történelmi személyekkel valószínűleg a Tudorokhoz hasonlóan, szabadon bánnak majd. A forgatás a jövő év elején kezdődik majd.

Arról egyelőre nincs szó, hogy a franciák mit szólnak mindehhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden