Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája
2009. október 16. 09:27
A Szantorinit elpusztító vulkánkitörés, és az azt követő félelmetes szökőár járulhatott hozzá Atlantisz legendájának megszületéséhez - vélik a régészek, akik legújabb kutatásai szerint a cunami akkora lehetett, hogy a mai Izrael partjain is komoly károkat okozhatott.
Korábban
A Szantorini vulkánkitörés az emberi történelem egyik legnagyobb katasztrófája volt: a legújabb felfedezések szerint az i.e. 1630 és 1550 között bekövetkezett robbanás a sziget mellett a környező térség történelmére is pusztító hatással lehetett. Egyesek emellett már régóta állítják, hogy ez lehetett Atlantisz legendájának alapja is, ám mindezt eddig tudományosan nem próbálták bizonyítani. Az atlantiszi kapcsolatot erősíti, hogy a tragédia a Mediterráneumot uraló minószi civilizációt érintette, amely a később megírt történethez hasonlóan pusztulhatott el. A kitörés és az ezt követő szökőár pontos hatását azonban évtizedekig nem ismerték.
Az izraeli régészek legújabb ásatásai során Caesarea városában, a tengerparttól 20 méterre fedeztek fel olyan üledéket, amely a vulkánkitörésből származhat. Eszerint a szökőár olyan erős volt, hogy a Szantorinitől 1000 kilométerre fekvő partokat is elboríthatta a víz.
A Beverly Goodman, az izraeli Tengeri Tudományok Egyetemközi Intézetének tengeri geoarcheológusa vezette munkálatok során a szakértők eredetileg a város ókori kikötőjét keresték. A fúrással nyert mintákban azonban korábbi és későbbi földrengések és szökőárok nyomait is megtalálták, amelyeket a szakemberek most a különböző anyagok alapján próbálnak elkülöníteni. Minden hasonló tengermozgás ugyanis más-más üledéket, homokot, vagy épp kerámiatöredékeket hoz magával.
A tesztek végeredménye meggyőző: eszerint a szantorini vulkánkitörés okozta szökőár borzalmas lehetett, és a katasztrófa után több, korábban virágzó terület néptelenedett el teljesen. A kutatók szerint a térség közösségi élménye nagyban hozzájárulhatott az Atlantisz-legenda megszületéséhez, amely mögött így az egykor élt emberek tapasztalata húzódhat meg. A szökőár hatása több helyen egybevág az elbeszéléssel: a part menti épületek víz alá kerültek, a városokat a tenger mosta el, és szigetek születtek a tenger alatti vulkanikus tevékenységből.
A kutatók most a krétai üledékminták elemzésével próbálnak közelebb jutni a szökőár kialakulásának folyamatához. Ez azonban a múlt pontosabb megismerése és a legendavadászat mellett a lehetséges katasztrófák elleni védekezésben is segíthet.
A kutatás részletei a Geology című szaklap októberi számában olvashatók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Elborzasztotta a háború a hétköznapi életet új szemszögből ábrázoló Kaffka Margitot 20:20
- Ferenc József ráérése határozta meg a Szépművészeti Múzeum megnyitását 18:05
- A megismerhetőt és a csak sejthetőt varázsolja elénk a Néprajzi Múzeum új kiállítása 16:05
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka 15:05
- Magyarországon is klarinétozott az Oscar-díjra huszonkétszer jelölt Woody Allen 13:20
- Egy évig bujkált a szabadságharc után a megtorlás elől Vörösmarty Mihály 11:20
- Minden felgyülemlett feszültség a felszínre tört India és Pakisztán függetlenné válásakor 09:07
- Máig bizonytalan, miért is ölt Amerika hírhedt női sorozatgyilkosa tegnap
