Forró magyar őszök

Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája

2009. október 16. 09:27

A Szantorinit elpusztító vulkánkitörés, és az azt követő félelmetes szökőár járulhatott hozzá Atlantisz legendájának megszületéséhez - vélik a régészek, akik legújabb kutatásai szerint a cunami akkora lehetett, hogy a mai Izrael partjain is komoly károkat okozhatott.


A Szantorini vulkánkitörés az emberi történelem egyik legnagyobb katasztrófája volt: a legújabb felfedezések szerint az i.e. 1630 és 1550 között bekövetkezett robbanás a sziget mellett a környező térség történelmére is pusztító hatással lehetett. Egyesek emellett már régóta állítják, hogy ez lehetett Atlantisz legendájának alapja is, ám mindezt eddig tudományosan nem próbálták bizonyítani. Az atlantiszi kapcsolatot erősíti, hogy a tragédia a Mediterráneumot uraló minószi civilizációt érintette, amely a később megírt történethez hasonlóan pusztulhatott el. A kitörés és az ezt követő szökőár pontos hatását azonban évtizedekig nem ismerték.

Az izraeli régészek legújabb ásatásai során Caesarea városában, a tengerparttól 20 méterre fedeztek fel olyan üledéket, amely a vulkánkitörésből származhat. Eszerint a szökőár olyan erős volt, hogy a Szantorinitől 1000 kilométerre fekvő partokat is elboríthatta a víz.

A Beverly Goodman, az izraeli Tengeri Tudományok Egyetemközi Intézetének tengeri geoarcheológusa vezette munkálatok során a szakértők eredetileg a város ókori kikötőjét keresték. A fúrással nyert mintákban azonban korábbi és későbbi földrengések és szökőárok nyomait is megtalálták, amelyeket a szakemberek most a különböző anyagok alapján próbálnak elkülöníteni. Minden hasonló tengermozgás ugyanis más-más üledéket, homokot, vagy épp kerámiatöredékeket hoz magával.

A tesztek végeredménye meggyőző: eszerint a szantorini vulkánkitörés okozta szökőár borzalmas lehetett, és a katasztrófa után több, korábban virágzó terület néptelenedett el teljesen. A kutatók szerint a térség közösségi élménye nagyban hozzájárulhatott az Atlantisz-legenda megszületéséhez, amely mögött így az egykor élt emberek tapasztalata húzódhat meg. A szökőár hatása több helyen egybevág az elbeszéléssel: a part menti épületek víz alá kerültek, a városokat a tenger mosta el, és szigetek születtek a tenger alatti vulkanikus tevékenységből.

A kutatók most a krétai üledékminták elemzésével próbálnak közelebb jutni a szökőár kialakulásának folyamatához. Ez azonban a múlt pontosabb megismerése és a legendavadászat mellett a lehetséges katasztrófák elleni védekezésben is segíthet.

A kutatás részletei a Geology című szaklap októberi számában olvashatók.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!