Megérkezett a fehér istennő ajándéka

A szervezet negyedszázada jött létre a dohányzás eszköze, a pipa művelődéstörténeti szerepének a kutatására. Pipakonferenciát kizárólag azokban az országokban lehet rendezni, ahol vannak AIP-tagok.

"Először nyílt Magyarországon lehetőség a konferencia megrendezésére annak köszönhetően, hogy 2007 óta első magyar tagként a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, Ridovics Anna művészettörténész is részt vesz e szervezetnek a kutatómunkájában. A jubileumi találkozó keretében a múzeum Kelet és Nyugat határán/ Dohányzástörténeti emlékek Kelet - Közép Európa területéről címmel angol nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát rendez 16 ország szakértőinek a részvételével" - tájékoztatott a Nemzeti Múzeum.

A csütörtökön kezdődött kétnapos konferencia előadásai két fő témakör mentén szerveződnek: az oszmán-török eredetű leletanyag összehasonlító vizsgálata hazai és nemzetközi ásatások tükrében, hatása a magyar cseréppipa-készítésre, az új magyar típusok létrejötte, másrészt a magyar tajtékfaragás jelentősége a Habsburg Birodalom területén és Európában. A konferenciához kapcsolódóan A fehér istennő ajándéka/Tajtékfaragványok a Magyar Nemzeti Múzeum pipagyűjteményéből címmel kamarakiállítás is nyílik.

A közlemény szerint a pipakészítés a magyar kézművesség és iparművészet nagy hagyományú, nemzetközileg is igen magasra értékelt ága. A dohányzással a 16. század végén, a 17. század folyamán ismerkedett meg a magyar lakosság a törökök, illetve a nyugati zsoldosok révén. A magyarok a török típusú cseréppipák készítését vették át és fejlesztették tovább. A 17-19. században Debrecenben, Selmecbányán és Nyugat-Magyarországon, Körmend körzetében is igen jelentős pipagyártás folyt.

"Az elmúlt 10 évben a hazai régészeti feltárásoknál megújuló figyelem fordult a 17. századi, illetve a későbbi, 18-19. századi cseréppipaleletek iránt. Ezek a török, illetve magyar készítésű cseréppipák a kora újkori ásatások vezérleleteivé váltak, amelyekből következtetni lehet az eltérő kultúrák egymásra hatására, a kereskedelmi kapcsolatokra, a hazai kézművesség fejlődésének alakulására. E leletanyag a nemzetközi kutatás számára is sok fontos tanulságot tartogat" - olvasható a közleményben.

A dokumentum kitér a tajtékkőre (szepiolit nevű ásványra), amelyet a 19. század elefántcsontjának is szokás nevezni. E különleges anyagból faragott, gyakran művészi kivitelű pipák készítésében is élen járó szerepet játszott Magyarország. Pest-Budán már a 18. században, s különösen a 19. században kitűnő pipametsző mesterek működtek. "Munkáik feltételezhetően nem egyszer típusteremtő jelentőségűek voltak, Európa-szerte szívesen vásárolták ezeket. A míves szépségű darabok múzeumi gyűjtemények és magángyűjtők féltett kincsei közé tartoznak."

A kiállítás október 17-e és 31- között tekinthető meg a magyar Nemzeti Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?