Az utolsó keletnémet párttikár támadja Magyarországot

Krenz - aki a néhai keletnémet állampárt, az NSZEP vezetője is volt - azzal vádolta az akkori magyar vezetést, hogy a vasfüggöny lebontásakor, illetve a szeptemberi határnyitáskor a kétoldalú tárgyalásokon elhangzottakkal ellentétesen, illetve a két ország közötti egyezményeket megszegve cselekedett.

Egyidejűleg megismételte az akkori NDK-s vezetők által hangoztatott vádat, amely szerint Magyarország a határnyitásért, illetve a keletnémet menekültek kiengedéséért pénzt kapott a szövetségi köztársaságtól. Krenz szerint erről az 1989. augusztus 25-én Bonnban folytatott tárgyalásokon állapodtak meg a nyugatnémet vezetők a magyar kormány vezetőivel, Németh Miklóssal és Horn Gyulával. (Ezt valamennyi érintett a leghatározottabban cáfolta, az egykori magyar vezetők mellett Helmut Kohl volt kancellár és külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher is.)

A volt keletnémet kommunista politikus - aki Németország újraegyesítése után a belnémet határon akkoriban érvényben lévő tűzparancsért 6 és fél évi börtönbüntetést kapott - kijelentette, hogy még 1989 szeptemberében is voltak tárgyalások a keletnémet és a magyar vezetők között, ő maga is találkozott Horn Gyulával. "A magyar fél félretájékoztatott bennünket" - állította Krenz, utalva arra, hogy a határzár lebontásakor például a magyar fél azt hangoztatta, csupán a technikai berendezések korszerűsítéséről van szó, és mindez semmilyen hatással nem lesz az NDK-ra.

Krenz szerint a szeptemberi határnyitás, illetve az azt megelőző események megítélésében nézeteltérései voltak Erich Honeckerrel, aki 1989. október 18-ig volt az NDK párt- és állami vezetője. Miközben Honecker azt vallotta, hogy mindenért a magyarokat terheli a felelősség, ő viszont azt vallotta: belpolitikai okai is voltak annak, hogy olyan sokan hagyták el az országot. "Rosszul mértük fel az akkori helyzetet" - jelentette ki Krenz, hangoztatva: az emberek menekülésének tényleges oka nem az volt, hogy Magyarország engedélyezte a kiutazást számukra, hanem az, hogy egyszerűen el akarták hagyni az NDK-t.

Krenz cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a magyarországi határnyitást követően az NDK követelte az egykori Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés beavatkozását. "Ha az NDK előállt volna egy ilyen kéréssel, nem tudom, hogy visszautasították volna-e" - fogalmazott a volt politikus, akinek tudomása szerint a Varsói Szerződés egyes államai részéről volt erre vonatkozó ajánlat. Elismerte azt is, hogy novemberben a keletnémet néphadsereg bizonyos egységeit magas fokú harci készültségbe helyezték, ennek oka azonban szavai szerint a rendkívül megterhelt határőrség támogatása volt. Azt állította: az NDK mindent megtett annak érdekében, hogy abban az időben elkerüljék az erőszakot, és hogy mindez sikerült, az az ország "humánus magatartásának" az eredménye volt.

Újságírói kérdésekre válaszolva Egon Krenz hangoztatta: az utolsó pillanatig hitt abban, hogy meg lehet reformálni a szocializmust és az NDK-t is. "Az NDK kudarca személyes kudarcom is" - fogalmazott a volt kommunista vezető, aki az egykori keletnémet állam megmentésének szándékával magyarázta, hogy november 9-én elrendelték az utazási szabadságot, ami azután a berlini fal leomlásához vezetett. Cáfolta, hogy az NDK gazdaságilag az összeomlás határán állt, az országnak szerinte csupán gazdasági nehézségei voltak.

Krenz elismerte, hogy a keletnémet határőrök a falnál több menekülőt megöltek, de azt hangoztatta: nem volt abban a helyzetben, hogy mindezt megakadályozza. Szavai szerint már az NDK-s időkben is mindig azt a nézetet vallotta, hogy minden egyes halott a határnál túl sok. "De hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy mindent sajnálok, ami az NDK-ban történt" - jelentette ki a nemzetközi sajtóbeszélgetésen Krenz, aki szerint nemcsak az NDK-t, hanem az akkori NSZK-t is felelősség terheli a hírhedt berlini fal 1961-ben történt felépítéséért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2012

• Az anti-Casanova
• Az atomtesztek aranykora
• A tolmács
• A magánember
• Konstantinápoly Budapesten
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A hosszú nevű kastély
• Ötkarikás sporthistóriák
• Korbács és kalács