Rivalizálás Velencében, kiállítás Párizsban
2009. szeptember 23. 21:11 MTI
Tiziano, Tintoretto, Veronese... Rivalizálás Velencében a címe a Louvre új kiállításának, amely január 4-ig várja a látogatókat Párizsban. A 16. század legelismertebb olasz festőinek alkotásait bemutató, több mint 85 festményből álló tárlatot a világ legnagyobb múzeumainak tulajdonában álló képek gazdagítják.
Korábban
A képek között megtalálható például Tiziano egyedülálló portréja Francesco Venier velencei dózséról, amelyet a madridi Thyssen-Bornemissza Múzeum adott kölcsön a kiállítás idejére. A tárlat fő attrakciói közé tartozik emellett Tintoretto Zsuzsanna a fürdőben című híres festménye, amelyet a bécsi művészettörténeti múzeumtól kaptak. A New York-i Metropolitan Museum of Arts-tól származik Tiziano 1542-es, Ranuccio Farneséről készült portréja és a Paolo Veronese által festett arckép Alessandro Vittoria szobrászról.
A velencei reneszánsz legjelentősebb képviselői között rendszeres volt a rivalizálás. Carlo Ridolfi olasz író, festő és műgyűjtő így írt róluk 1642-ben: "Mivel Tintoretto rivalizált Veronesével, festményeit különös nagy gondossággal készítette - hiszen a rivális jelenléte gyakran ösztönzőleg hat." Ugyanez igaz volt Veronesére is. Mindannyian - bár megvolt saját, egyéni stílusuk - mindig megpróbáltak abban is jobbak lenni, amin épp a másik dolgozott.
Vincent Delieuvin, a kiállítás egyik kurátora elmondta: mivel Veronese (1528-1588) és Tintoretto (1518-1594) is utánozta az idősebb Tizianót (1487-1576), gyakran nem egyértelműek a festmények stílusjegyei, utalásai. Tintorettót elsősorban a drámai perspektívák és az extrém térkezelés jellemezte. A rendkívüli módon termékeny Veronese vizuálisan felettébb hatásos, dekoratív kompozícióiról híres. Tiziano, a velencei reneszánsz iskola doyenje és mestere pedig mindkettőjük számára példaképként szolgált.
Jean Habert, a kiállítás másik kurátora elmondta: a rivális művészek nem csak festőtechnikájuk tökéletesítésével harcoltak. Főleg Tintoretto nyúlt tisztességtelen eszközökhöz, hogy a velencei udvarban is dolgozó Tiziano egyeduralmát megtörje: gyakran hihetetlenül alacsony áron kínálta képeit, sőt néha el is ajándékozta őket a cél érdekében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály tegnap
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője tegnap
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King tegnap
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél tegnap
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét tegnap
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma tegnap
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt tegnap