Megválasztották az UNESCO új főigazgatóját

A posztról tíz év után távozó japán Macuura Koicsiro utódát titkos szavazással választotta meg a 193 tagországból álló szervezet 58 tagú végrehajtó tanácsa, amelyben Magyarország is helyet foglal. Hírügynökség értesülések szerint Magyarország a bolgár jelöltet támogatta, aki a sokáig legesélyesebbnek tartott jelöltet, az antiszemita kijelentései miatt vitatott egyiptomi kulturális minisztert, Faruk Hosznit győzte le az ötödik fordulóban.

A 31 szavazatot kapott Bokova kinevezését október 15-én még az UNESCO közgyűlésének is jóvá kell hagynia, ahol mind a 193 tagország szavazni fog. Ez a szavazás korábban minden esetben formális aktusnak bizonyult. Meglepetésszerű megválasztását követően Bokova elmondta: "Tudattam az egyiptomi delegációval, hogy remélem, szövetséget kötünk, mert én soha nem hittem a civilizációk összecsapásának gondolatában".

Az 57 éves új főigazgató Moszkvában végzett karrierdiplomata, korábban hazája ENSZ-képviseletén is dolgozott, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt egyik legnépszerűbb politikusaként 2005 óta Bulgária párizsi nagykövetségét és UNESCO képviseletét vezeti. Megválasztása két szempontból is újdonságot jelent az UNESCO élén: először kerül nő, illetve kelet-európai a szervezet vezetői székébe. Moszkva után Bokova az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, majd külügyminiszter-helyettesként hazája uniós csatlakozásának egyik legfőbb előkészítője volt 1995 és 1997 között. A külügyminiszteri posztot 1996 november és 1997 február között töltötte be. Négy idegen nyelven beszél, két gyermek anyja.

Az eredetileg induló kilenc pályázó közül a múlt héten még biztos befutónak tűnt egyiptomi jelölt esélyei a bonyolult választási folyamat során fokozatosan csökkentek. A 71 éves Hoszni azután került a bírálatok kereszttüzébe, hogy 2008 májusában a kairói parlamentben kijelentette: ha egyetlen héber nyelvű könyvet is talál egyiptomi könyvtárakban, azt elégeti.

Antiszemita és Izrael-ellenes kijelentései miatt zsidó szervezetek és értelmiségiek Hoszni pályázatának törlésére szólítottak fel. Azt is szemére vetették a 22 éve kulturális miniszterként tevékenykedő festőművésznek, hogy az elmúlt évtizedekben semmit nem tett az Egyiptomban bebörtönzött értelmiségiekért, és szigorú cenzúrát működtetett. Hoszni utóbb "ünnepélyesen sajnálatát" fejezte ki amiatt, hogy az izraeli könyvekről elhangzott mondatát kiragadták a kontextusából, mert "az szöges ellentétben áll mindazzal, amiben hisz". Tagadta, hogy antiszemita lenne, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy kulturális miniszterként ő indította el az egyiptomi zsinagógák felújítási programját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház