Mit tegyünk, ha nem jön be Fukuyama jóslata?

A történelem válsághelyzetek sorozata, amelyhez az ember igen sokféleképpen igyekezett adaptálódni. Társas igényünk az együttműködésre, a közös világkép, sorsközösség kialakítására sokféle krízisen segít keresztül. A megfékezhetetlen növekedésen alapuló civilizációnk hatására azonban egyre több területen felüti fejét a katasztrófa: a globális pénzügyek, az élelmiszer, az olajhozamcsúcs, az energiabiztonság, az éghajlatváltozás miatti krízist ma már minden egyén és minden társadalom közvetlenül tapasztalhatja meg.

A történelmi példák arra mutatnak, hogy a klímaváltozás társadalmi hatásaira is fel kell készülni. Az eljövendő generációkat ugyanis az ember által előidézett klímaváltozás azonnali következményei fenyegetik. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által képviselt álláspont szerint az időjárási mintázatok még szélsőségesebbé válnak, a globális egyenlőtlenségek tovább nőnek, hurrikánok, árvízek, tengerszint emelkedése miatt kialakuló, korábban elképzelhetetlen népvándorlások indulnak meg - már egy negyed század távlatában.

Végtére nem jött be a történelem végéről Fukuyama jóslata sem: a szovjet rendszer bukása és a hidegháború lezárulta nem hozta el az emberi faj legfejlettebb társadalmi berendezkedésének tartott nyugati típusú liberális demokrácia végső győzelmét. Összeomlani látszik az emberiség létfeltételeinek rendje, amelyben társadalmunk egyszerre éldegél és prosperál.

Az ember bioszféra átalakító tevékenysége miatt bekövetkező éghajlatváltozás káros hatásainak megfékezésére jött létre az MTA Szociológiai Kutatóintézet Éghajlatváltozás Kutatóműhelyének kezdeményezésére a klímabarát települések hálózata, hogy életvitelünkön, termelési és fogyasztási szokásainkon radikálisan változtatni képes - települési szinten is kivitelezhető - gyakorlatokat vezessen be. Az eddigi munkájukat és tapasztalataikat összefoglaló kötet szerint a klímaválság enyhítésére megfelelő gyógymódok, útvonaltervek kialakításának feltétele a Természet és a Társadalom közötti megromlott kapcsolat intenzív helyreállítása.

A betegség leküzdésében legaktívabb klímabarát települések (Tatabánya, Pomáz, Hosszúhetény, Pilis és Albertirsa, továbbá Küngös, Pomáz, Szekszárd, Tápióbicske, Tápiószentmárton, Vecsés, valamint a budapesti Hegyvidék és Zugló) helyi, közösségi kezdeményezéseinek sokaságát, sokféle elméleti és gyakorlati tudást rendeznek összefüggő hálózatba. A mintaadó átalakuló városok (Transition Towns) mozgalma az angliai Totnes-ból szökött szárba, ahol lelkes csoport alakult az olajcsúcs és az éghajlatváltozás kiváltotta kisközösségi gondok, kihívások és lehetőségek áttekintésére. Arról, hogy miként lehet rávenni egy települést a fenntarthatóbb életmód kialakítására, az átalakuló közöségek formálására, már nem csak az angol mozgalom weboldalán, hanem a magyar klímabarát települések hálózatában is megindult a gondolkodás.

A kötet az átalakuló városok összekapcsolódásának első fontos eredménye, s ebből az a felismerés következik, hogy az eddig eszközökkel gyógyíthatatlannak bizonyuló „betegséget” csak egy új paradigma keretei között kidolgozott gyógymódokkal lehet meggyógyítani. Ebben feltehetően sokrétű szerepe lehet a történeti tudásnak is. A gyógyulás mindenképp sajátos belső autonómiát kíván: alulról-belülről építkező tervezéssel, önkorlátozással, a lelkesítő példák megismétlésével, múltbeli jó gyakorlatok tudatosításával, közösségi hagyományaink radikális újragondolásával érhető el.

Antal Z. László (szerk): Klímabarát települések. Elmélet és gyakorlat. Pallas Kiadó, Bp., 2008. 482 o. 2900 Ft.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek