Felnyitották a bronzkori királyság érintetlen sírkamráját
2009. szeptember 22. 08:22 MTI
Egy kereken 3500 éves, több száz csontot és kincseket tartalmazó és mindeddig érintetlen kősírt tártak fel tübingeni tudósok a közép-szíriai Qatna királyi palotában.
Korábban
A Tübingeni Egyetem és a Württembergi Tartományi Múzeum illetékesei elmondták: a felbecsülhetetlen értékű kincsek mellett legalább harminc ember földi maradványait találták meg. Peter Pfälzner régész szerint valószínűleg a királyi család tagjairól vagy a qatnai udvartartás tagjairól van szó. Hozzátette, a sírhely hatalmas felfedezésnek számít, mivel érintetlen: nem fosztották ki a sírrablók.
Az i.e. 1800-ban alapított Qatna a késői bronzkori Szíria egyik legjelentősebb királysága volt. Az Ókori Keleti Kultúra Tübingeni Intézetének régészei 2002-ben már feltártak itt egy királyi sírt. Az idén nyáron felfedezett sírkamrára a palota északnyugati szárnyánál végzett ásatások során bukkantak rá. Egy hatalmas kőajtón keresztül jutottak be a kutatók a 4,9 méter széles és 6,3 méter hosszú kriptába. A helyiség a királyi palotából közvetlenül elérhető.
A csontokat nem anatómiailag logikus sorrendben, hanem csoportosítva halmozták fel. A famaradványok pedig arra utalnak, hogy egyes testeket ládákban helyezték el a sírban. Mindebből a tudósok arra következtetnek, hogy eredetileg a holttesteket máshol temették el, majd később a szokatlanul jó állapotban maradt leleteket áthelyezték.
A csontvázak mellett a régészek számos kerámiatálat és több, gránitból és alabástromból készült edényt is találtak, amelyek egykor az egyiptomiak hatására terjedtek el. Az egyik ilyen edényben értékes arany ékszerekre is bukkantak; a csontvázak mellett is számos arany gyűrű, diadém feküdt. A leletek között aranylemezek is megtalálhatók, amelyekkel a falakat vagy a bútorokat díszítették. Mindezek alapján a régészek úgy gondolják, magas rangú hivatalnokokat, hercegnőket és vezíreket, katonai vezetőket temettek a sírkamrába.
Egyelőre további kutatásokat igényel annak kiderítése, kiket temettek közvetlenül a királyi palota alá. Az ásatás sok kérdést hagy nyitva, mivel hiányoznak a temetkezés korából származó feliratok.
A 2002-ben végzett ásatások leleteit október 17-től láthatják az érdeklődők a Württembergi Tartományi Múzeumban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59