2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újabb ókeresztény sírkamrát találtak Pécsett

2009. szeptember 16. 19:28 MTI

Újabb ókeresztény sírkamrát találtak a napokban Pécsett. A 4. századi temetkezési helyet azonban dokumentálását követően betemetik, fölötte ugyanis fontos közlekedési útvonal vezet.

Tóth Zsolt régész szerint a római kori leletre a felújítás alatt álló Széchenyi téren, gázvezetékcsere közben bukkantak rá a Janus Pannonius múzeum munkatársai. A Régészeti Múzeum és a Gázi Kászim pasa dzsámija közti területen elhelyezkedő egy méter széles, két méter hosszú építmény tulajdonképpen egy kibővített téglasír, amelyben koporsós temetésre utaló szegeket és néhány csontot találtak.

A szakember hangsúlyozta, hogy a sírkamrát korábban kifosztották, abból különleges tárgy nem került elő. Bár az építmény érdekes, régészeti szempontból nem jelent szenzációt, hiszen hasonlókat, sőt értékesebbeket is találtak már a baranyai megyeszékhelyen. A sírkamrát felmérése, rajzokon és fotókon való megörökítése után betemetik, a felette vezető út ugyanis fontos szerepet tölt be a belváros közlekedésében.

Pécs ismertségéhez jelentősen hozzájárultak azok az itt talált korakeresztény temetkezési helyek, amelyek révén a város kilenc évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként felkerült az UNESCO világörökség-listájára. A diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető, és annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.

Az újabb sírkamra lelőhelye, a Széchenyi tér régészeti feltárását a térnek és a környező utcáknak az Európa Kulturális Fővárosa program keretében folyó megújítása tette lehetővé. A május végén kezdődött és a tervek szerint még idén befejeződő kivitelezésre 1,8 milliárd forintot költenek. A nagyrészt európai uniós forrásnak köszönhetően Pécs főterén megszűnik a parkolás, megerősítik, kicserélik a burkolatot, az autók helyét különböző "élményelemek", köztük szökőkutak veszik át, és elvégzik a teljes akadálymentesítést is.

Tóth Zsolt elmondta, hogy a régészek az utóbbi hónapokban végzett munkájuk során főként középkori emlékeket kerestek és találtak. Gosztonyi Gyula 1939-ben e területen végzett ásatásainak adatai alapján láttak hozzá az eredetileg a 13. században épült, majd a 14. és 15. században kibővített, a 16. században pedig tűzben megrongálódott és lebontott Szent Bertalan-templom egyes részei feltárásának. E leletet is dokumentálták, hogy a tudományos eredményeket megőrizzék az utókor számára, de bemutatni nem tudják.

Mivel ezek az érdekességek csak évtizedek vagy egy évszázad múlva kerülhetnek ismét felszínre, amikor a teret esetleg újra átépítik, a régészeti munkálatokat végző Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat júliusban nyílt napot szervezett az érdeklődőknek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár