Pénzügyi visszaélések nehezítik a Bolsoj rekonstrukcióját

Az eljárás egyelőre csak a színház felújításának második szakaszával kapcsolatos egyetlen szerződésre vonatkozik, amelyet 2003. augusztusában kötöttek az illetékesek a Kurortprojekt Zrt. nevű céggel 98 millió 48 ezer rubel (594 millió forint), illetve a kiegészítő megállapodásokkal együtt összesen mintegy 164,330 millió rubel (995 millió forint) értékben.

2003 és 2009 között azonban a Kurortprojektnek összesen háromszor fizettek ugyanazon munkákért, s ezen belül a tervezésért és a tervdokumentáció elkészítéséért: több mint 958 millió rubelt utaltak át, mindannyiszor eltérő összegeket. A Nagyszínház illetékesei az Interfax hírügynökségnek elmondták, hogy az ügyhöz semmi közük nincs, mivel a rekonstrukcióra szánt költségvetési összeg egyenesen az illetékes minisztérium megfelelő osztályához került, s onnan utalták a címzetteknek.

A számvevőszék vizsgálata során kiderült, hogy az állami megrendelők már a kezdet kezdetén elvesztették az áttekintést a rekonstrukciós, restaurációs és műszaki felújítási munkálatok és azok költségei, valamint határidői felett, s mindennek következtében a költségek igen jelentősen megnőttek egyebek között ugyanazon munkálatok többszöri kifizetése és az árak rendszeresen önkényes megállapítása folytán. Emellett a megrendeléseket a közbeszerzési szabályok súlyos megsértésével adták ki, s a szerződések megszegőivel szemben nem alkalmaztak szankciókat.

Jurij Luzskov moszkvai polgármester tavaszi látogatása során kiderült: a moszkvai Bolsoj, a Nagyszínház, az orosz zenei, opera- és balettkultúra 1776-ban épült fő jelképe összeomolhat, akkor ugyanis ideiglenes cölöpökön állt, amelyek helyére sürgősen betonalapzatot kellett volna önteni. A felújítás megkezdésekor a költségeket több mint félmilliárd euróra becsülték - ami már akkor is a világon a legdrágább színházi helyreállításaként került a hírekbe -, s az átadást 2008-ra tervezték, majd 2011-re halasztották, de Nyikita Sangin főépítész márciusban azt mondta, hogy a renoválás elhúzódhat 2013-ig, és akár másfél milliárd euróba is belekerülhet.

A tervezők a szokásostól eltérő megoldást választottak: az épület alatt 20 méter mély üreget szándékoztak ásni, hogy oda vigyék a műszaki berendezéseket és a technikai helyiségeket. Az ásáshoz hozzáfogtak, de eleinte a műszaki előírásokat durván sértő módon dolgoztak, s ezért az épület süllyedni, majd dőlni kezdett. Ezért tavaly ősszel teljesen leállították a munkákat, mivel úgy ítélték meg, túl nagy a veszély, hogy az épület összeomlik. A színház állapota 60 méteres körzetben veszélyeztette az épületeket, egyebek között további három színházat, egy műemléket és a nagyon drágán, frissen renovált, hatalmas CUM luxusáruházat.

Jelenleg Luzskov utasítására a betontalapzat építése folyik, hogy az épület még a tél beállta előtt szilárd alapra kerüljön, s arra felhúzhassák a cölöpök helyett a főfalakat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?