2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amerika tíz legdurvább háborús üzenete a Fülöp-szigetektől Irakig

2009. szeptember 11. 11:47

2001. szeptember 11. után George W. Bush igen gyakran tűnt fel a terrorizmus elleni harcról szóló sarkos üzeneteivel a televíziós társaságok kamerái előtt, háttérben a Szabadság-szoborral. Az államilag megrendelt előadások a szofisztikált háborús propagandahagyomány érzékletes csúcspontjai voltak. Összeállításunkban a tíz leghatásosabb amerikai háborús üzenetet mutatjuk be.

A reklámguruk és a civilizációs küldetéstudat

Susan A. Brewer a Wisconsin-Stevens Point Egyetem történésze új könyvében (Why America Fights: Patriotism and War Propaganda from the Philippines to Iraq) a Donald Rumsfeld által az észlelés vezetésének (perception management) elkeresztelt amerikai háborús prograndatevékenységről szól. A szerző szerint a propaganda csak meggyőzni akar, az észlelés menedzsment eszközrendszere viszont szofisztikált vizuális effektek és jól felépített szöveges üzenetek segítségével épp azt mutatja be a tömegeknek, amit a hatalomnak érdekében áll valóságként elfogadtatni.

Az elnökök személyes üzeneteikben azzal szereztek háborús politikájuknak látványos támogatottságot, hogy éppen azt adták, amit az amerikaiaknak magukról látni szerettek volna: érzelmileg erős, könnyen érthető üzenetekkel tettek fogyaszthatóvá a valóságban összetett nemzetközi válságokat és a közvélemény számára tény és fikció meggyőző kevercseként tudták eladni a háborút. Mégpedig éppen arra a közhangulatra reflektálva, amit a közvélemény a kutatások szerint aktuálisan el szeretett hinni magáról.



Az amerikai impériumot megalapozó McKinley elnök nyers erővel, de a közvélemény nyomására hivatkozva annektálta a Fülöp-szigeteket és Hawaiit, protektorátus alá vette Kubát és Puerto Ricot, hatalma alá vonta a csendes-óceáni szigeteket (Midway, Guam, Wake, Samoa). A Fülöp-szigetek gyarmati sorban való megtartását azzal az amerikai küldetéstudattal igyekezett megalapozni, hogy nagyhatalmilag „tanítsa, fölemelje, civilizálja és keresztény hitre térítse a filippínókat".

A világháborús elnökök már a legprofibb reklámgurukkal dolgoztatták ki háborús ideológiájuk legitimálásának eszközeit: Wilson az első világháborút a George Creel vezetésével működtetett Committee on Public Information segítségével nyerte meg - a reklámszakember Creel úgy tartotta, ez volt a világ legnagyobb kaladja. Roosevelt a második világháború során az Office of War Information propaganda hivataltól rendelte meg Az igazság stratégiája című dokumentumot, s ebben a japán katonákat kiálló fogú vadaknak (buck-toothed savages) nevezte.



A koreai háború során a Truman adminisztráció minden eszközzel igyekezett körülírni a jó és rossz ázsiaiak közötti különbséget, miközben a konfliktust a szabad világ és a kommunizmus globális harcaként állította be. A vietnami háború fiaskójából tanulva a Bush irányította Fehér Házban ötlötték ki az iraki háborúra a megelőző csapás koncepciót és gyakorlatilag ugyanazzal a civilizációs küldetéstudattal álltak elő mint a spanyol-amerikai háborúban McKinley.

A tíz leghatásosabb üzenet pedig a következő oldalon következik!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár