Amerika tíz legdurvább háborús üzenete a Fülöp-szigetektől Irakig

2001. szeptember 11. után George W. Bush igen gyakran tűnt fel a terrorizmus elleni harcról szóló sarkos üzeneteivel a televíziós társaságok kamerái előtt, háttérben a Szabadság-szoborral. Az államilag megrendelt előadások a szofisztikált háborús propagandahagyomány érzékletes csúcspontjai voltak. Összeállításunkban a tíz leghatásosabb amerikai háborús üzenetet mutatjuk be.

A reklámguruk és a civilizációs küldetéstudat

Susan A. Brewer a Wisconsin-Stevens Point Egyetem történésze új könyvében (Why America Fights: Patriotism and War Propaganda from the Philippines to Iraq) a Donald Rumsfeld által az észlelés vezetésének (perception management) elkeresztelt amerikai háborús prograndatevékenységről szól. A szerző szerint a propaganda csak meggyőzni akar, az észlelés menedzsment eszközrendszere viszont szofisztikált vizuális effektek és jól felépített szöveges üzenetek segítségével épp azt mutatja be a tömegeknek, amit a hatalomnak érdekében áll valóságként elfogadtatni.

Az elnökök személyes üzeneteikben azzal szereztek háborús politikájuknak látványos támogatottságot, hogy éppen azt adták, amit az amerikaiaknak magukról látni szerettek volna: érzelmileg erős, könnyen érthető üzenetekkel tettek fogyaszthatóvá a valóságban összetett nemzetközi válságokat és a közvélemény számára tény és fikció meggyőző kevercseként tudták eladni a háborút. Mégpedig éppen arra a közhangulatra reflektálva, amit a közvélemény a kutatások szerint aktuálisan el szeretett hinni magáról.



Az amerikai impériumot megalapozó McKinley elnök nyers erővel, de a közvélemény nyomására hivatkozva annektálta a Fülöp-szigeteket és Hawaiit, protektorátus alá vette Kubát és Puerto Ricot, hatalma alá vonta a csendes-óceáni szigeteket (Midway, Guam, Wake, Samoa). A Fülöp-szigetek gyarmati sorban való megtartását azzal az amerikai küldetéstudattal igyekezett megalapozni, hogy nagyhatalmilag „tanítsa, fölemelje, civilizálja és keresztény hitre térítse a filippínókat".

A világháborús elnökök már a legprofibb reklámgurukkal dolgoztatták ki háborús ideológiájuk legitimálásának eszközeit: Wilson az első világháborút a George Creel vezetésével működtetett Committee on Public Information segítségével nyerte meg - a reklámszakember Creel úgy tartotta, ez volt a világ legnagyobb kaladja. Roosevelt a második világháború során az Office of War Information propaganda hivataltól rendelte meg Az igazság stratégiája című dokumentumot, s ebben a japán katonákat kiálló fogú vadaknak (buck-toothed savages) nevezte.



A koreai háború során a Truman adminisztráció minden eszközzel igyekezett körülírni a jó és rossz ázsiaiak közötti különbséget, miközben a konfliktust a szabad világ és a kommunizmus globális harcaként állította be. A vietnami háború fiaskójából tanulva a Bush irányította Fehér Házban ötlötték ki az iraki háborúra a megelőző csapás koncepciót és gyakorlatilag ugyanazzal a civilizációs küldetéstudattal álltak elő mint a spanyol-amerikai háborúban McKinley.

A tíz leghatásosabb üzenet pedig a következő oldalon következik!

A tíz leghatásosabb háborús üzenet

10. Azért harcolunk, hogy megállítsuk az új Hitlert: Hitler a második világháború óta sikeresen túlél a háborús propagandában.

9. Ott harcolunk, hogy ne itt kelljen harcolnunk: Amerika gyakran tűnik föl a háborús propagandában egy kisvárosokkal tarkított idilli vidéki térségként, ahol nyoma sincs a városi iparosított szuperhatalomnak.

8. Tiszta háborút folytatunk a legmagasabb rendű technológiával: Az amerikai csapatok tehát nem kerülhetnek veszélybe, ahogy az ártatlan civilek sem.

7. Gyerekeket és nőket védünk meg a háborúval: A legősibb toposz a háborús propagandában, amely ugyanakkor roppant könnyen illusztrálható szívszorító képekkel.



6. Brutális, fanatikus ellenfelekkel harcolunk: A másik klasszikus az ellenség harcosainak dehumanizálására.

5. A nemzet egységéért harcolunk: A háború a legjobb szer a régi sebek begyógyítására, nemzetegyesítő erőként a polgárháborús, osztályellenes, rasszista különbségek feloldására és a fiaskók (Amerikában elsősorban Vietnam) emlékének megszépítésére.

4. A zászlóért és a köztársaságért harcolunk: Amikor az elnöki szövegekben a zászló előtérbe kerül, valójában a háttérben mindig felerősödik a háborús külpolitika.

3. Elnyomottak felszabadításáért harcolunk: Amikor az elnyomottak nem kérnek a segítségből, hálátlannak tűnnek és rászorulnak Amerika segítségére. Különösen, ha értékes természeti erőforrások birtokosai.

2. Azért harcolunk, hogy jobb legyen a világ: Először a fülöp-szigeteki harcok során próbálták ezzel a szöveggel eladni, hogy Sam bácsi tudja, mi a jó a kis barna testvéreknek.

1. Az amerikai életforma védelmében harcolunk: Noha az amerikai életforma alapvetően békés, nagyon sok harcra van szükség a fenntartásához.