2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Zsoldosok voltak a Balti-tenger kalózai

2009. szeptember 9. 09:18

A Balti-tengeren a középkor végén több híres kalóz is tevékenykedett: egy nemrég megjelent tanulmány szerint legtöbbjük a különböző városok, vagy épp királyságok szolgálatában állva indult harcba.

Juhan Kreem, az észtországi Tallinni Városi Levéltár vezetője tanulmányában ("Living on the Edge: Pirates and the Livonians in the fifteenth and sixteenth centuries") azt mutatja be, hogy Tallinn, vagy középkori nevén Reval mennyire vette igénybe a szabadcsapatok szolgálatait. Kreem szerint a kalózszervezetek azokhoz a zsoldosseregekhez hasonlóak, amelyek Itáliában és Franciaországban a százéves háború során erősödtek meg. A különböző kikötővárosok ugyanis a kalózokat a háborúkban flottájuk védelmére, vagy az ellenség megtámadására használták fel, így saját embereiket nem kellett veszélyeztetniük.

Ennek legelső nyoma a 14. századból származik, amikor Mecklenberg hercege segítségül hívta „azokat, akik károkat okoznának a dánoknak”. 1389-ben aztán megalakult a Victual Brethren nevű kalózcsoport, amely már nem csak Mecklenburg urának dolgozott, hanem több más kikötővárosnak teljesített kisebb-nagyobb szolgálatokat.

1427-ben Lübeck három kalózvezért bérelt fel: Bartholomeus Voet, Kalus Glokenere és Michael Rute feladata a Norvégia, Svédország és Dánia alkotta Kalmari unió elleni küzdelem lett. A kalózoknak két nagyobb és hét kisebb hajója volt, illetve 300 embere. Első akcióik sikeresek voltak: 1429-ben kifosztották a norvégiai Bergent, majd mikor Lübeck békét kötött az unióval, a Német Lovagrend nagymesterének szolgálatába álltak.

A kérdés paradox mivoltát mutatja, hogy Reval, Lübeck és Gdansk városai mindvégig kettős gyakorlatot követtek: miközben igen szigorú törvényeik voltak a különböző lopások és fosztogatások ellen, egyaránt béreltek fel kalózokat érdekeik védelmében. A kereskedőflottákon azonban ez sem segített, így általában több kisebb csoportra oszolva szállították rakományukat, így ha az egyik hajó kapózok áldoztául esett, a többi még célba juthatott.

Kreem cikke egyébként a nemrég megjelent, The Edges of the Medieval World című kötetben jelent, meg, amelyben 11 különböző tanulmány vizsgálja a kontinens peremvidékén élők középkori mindennapjait.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár