Viták övezték a bécsi "ENSZ-szörny" születését
2009. augusztus 31. 08:55 MTI
A múlt héten Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelenlétében ünnepelték a bécsi ENSZ-központ harmincéves fennállását. A ma számos ENSZ-szervezetnek otthont adó épületegyüttes létrehozását azonban sokáig viták övezték.
Korábban
New York és Genf után a világszervezet harmadik fő központja kezdte meg működését az osztrák fővárosban, amikor 1979. augusztus 23-án megnyílt a Duna partján álló épületegyüttes, hivatalos nevén a Bécsi Nemzetközi Központ, közkeletű elnevezéssel az "ENSZ-város". (Az ENSZ-központok sora azóta egy negyedikkel, a kenyai Nairobival bővült.) A Johann Staber osztrák építész tervei alapján épült központ alapkövét 1973-ban rakták le. Felavatására hat évvel később, 1979-ben került sor, az osztrák Kurt Waldheim főtitkársága alatt. Az építkezés azonban ezzel még nem ért véget, végül 1987-ben adták át rendeltetésének az ENSZ-központot.
Mintegy harminc nemzetközi szervezet tart fenn irodát Bécsben, ennek fele az ENSZ-városban működik. Jelenleg 110 országból négyezren dolgoznak az épületegyüttesben. Az ENSZ szervezetei közül létszámát tekintve a legnépesebb a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), 2300 fővel. Bécsi központtal működik még többek között az ENSZ-család tagjai közül az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetének (CTBTO) Előkészítő Bizottsága, az ENSZ Kábítószer és Bűnügyi Hivatala (UNODC), az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) és a AIDS elleni küzdelemre létrehozott UNAIDS is.
A Szent István-dóm (Stephansdom) és a Praterben álló óriáskerék mellett a város egyik jelképének számító ENSZ-központ születését végig viták kísérték. A második világháború után a szövetséges hatalmak megszállása alá került Ausztria 1955-ben nyerte vissza teljes szuverenitását, s még abban az évben felvették az ENSZ tagországai közé. A semlegességét 1955-ben kinyilvánító ország 1966-ban felajánlotta, hogy új irodát épít a már akkor bécsi székhellyel működő két ENSZ-szervezet, a NAÜ és az UNIDO számára. Ezután született meg az ötlet, hogy létesüljön egy új ENSZ-központ.
Az elképzelést külföldön és Ausztriában nem övezte egyöntetű támogatás. Az akkori osztrák ENSZ-nagykövet, Peter Jankowitsch visszaemlékezése szerint mindenekelőtt az addigi egyetlen európai ENSZ-központnak otthont adó Svájc reagált visszafogottan. Támogatták viszont a szocialista országok a helyszín földrajzi közelsége, az úgynevezett el nem kötelezett országok csoportjából pedig több a semleges Ausztriához fűződő jó kapcsolata miatt. Bruno Kreisky akkori osztrák miniszterelnök a hidegháborús körülményekre tekintettel biztonságpolitikai érveket is felsorakoztatott a központ mellett, mondván: kevéssé valószínű, hogy támadás érje a keleti és a nyugati tömböt elválasztó vasfüggöny mentén fekvő Ausztriát, ha ENSZ-székhelynek ad otthont.
Ausztriában ellenzői "ENSZ-szörnynek" nevezték, nagyzási hóbortnak, felesleges pazarlásnak tekintették a vállalkozást. A költségek valóban jóval túllépték a tervezett kereteket. Az 1967-es elképzelésekben még 600 millió, a végleges tervben 6,5 milliárd schilling szerepelt, a végösszeg pedig megközelítette a kilencmilliárd schillinget. Az épületegyüttest szimbolikus összegért, évi egy osztrák schillingért (ma: 7 eurócent) adták bérbe a világszervezetnek 99 évre.
A központ és látogatói ugyanakkor hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban Bécs egy világváros arcát mutatja. A nemzetközi jelleg anyagi előnyökkel is jár. A követségek és nemzetközi szervezetek évente több mint 400 millió euró hasznot jelentenek Ausztriának, s jelentős bevételeket hoz az úgynevezett konferenciaturizmus is. Tavaly 98 ezren vettek részt különböző nemzetközi konferenciákon Bécsben, és 190,5 millió euróval járultak hozzá az ország GDP-jéhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap