2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amikor a szovjet kémek feltérképezték Angliát

2009. augusztus 27. 09:22 The Guardian

1974 borzalmas év volt Manchester számára: nem csak a United került négy évtized után másodosztályba, de Edward Heath kormánya is a bukás szélén állt. Szerencsére senki nem tudott arról, hogy a szovjet tábornokok ekkor épp azt tervezték, hogy hadseregük tankjai a város melyik utcáin vonulhatnának fel a legsikeresebben.

A városnak a többi angliai településhez hasonlóan épp elég problémája volt azzal, hogy a kormányzat nem tudott megbirkózni az olajválság hatásaival, így szerencsére nem tudtak arról, hogy a szovjet tábornokok ekkor arról vitáztak, hogy melyik utak, illetve utcák lennének a legalkalmasabbak arra, hogy a T-72-esek bevonuljanak a városba.

Semmit nem hagytak a véletlenre: a tervezett invázió térképeit még abban az évben, szigorúan titokban kinyomtatták, hogy azokat a háborús helyzetben villámgyorsan eljuttathassák az atomcsapások nyomán haladó hadtestekhez. A támadóterületeket - amelyeket sem az egyirányú utcák, sem a közlekedési lámpák nem befolyásolták - narancssárgával jelölték.

A térképeket most a nagyközönség is megtekintheti: a Manchesteri Tudományos és Ipari Múzeumban ma nyíló kiállításon a szovjet hadvezetés pontosságára is fény derül. Chris Perkins geográfus, a kiállítás szervezője szerint a szovjet vezetés autóstérképeket is felhasznált a tervezéshez, ám emellett olyan információk is voltak, például a nukleáris létesítményekről, vagy egy közeli börtönről, amelyről az átlagos állampolgárok nem tudhattak. Így légi fotók, kémrepülők által készített képek, és műholdas megfigyelés is kiegészítette a hagyományos forrásokat, mindezt gazdag kémjelentésekkel pontosítva. Persze nem kell, hogy illúzióink legyenek: a NATO-nak hasonló térképei voltak a kommunista érdekszféra településeiről.

Perkins szerint bár a szovjet vezetésnek a világ minden pontjáról volt térképe, léteztek kiemelt helyek, amelyekről mindent tudni akartak. Ezt jelzik ezek a térképek is: az egyes utak pontos szélessége mellett azokat az objektumokat is megjelölték, ahonnan a helyiek esetlegesen ellenállhattak volna. Az épületek színkódolást kaptak: az ipari helyszínek feketék, az adminisztratívak lilák, és a katonai épületek zöldek lettek.

A térképek a kommunizmus bukása után kerültek elő, és azokat a szovjet-orosz átmenet zűrzavarában az egykori katonai térképkészítők adták el a nyugati országoknak. A most bemutatásra került 80 térkép is így került Angliába, ám Perkins elmondása szerint a hadügyminisztérium 1991-ben teherautókkal ment a megvett térképekért.

1974 egyébként a hidegháború egyik mélypontja volt: Nixon bukása után a Szovjetunió nem tudta, mit várhatnak az új elnöktől. A brit helyzet sem volt vidámabb: a választások után Harold Wilson került újra hatalomra, akivel kapcsolatban az is felmerült, hogy KGB-ügynök lehet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár