Klímaváltozást okoztak az első erdőégetések

A Virginiai és a Maryland-Baltimore Egyetem szakértői szerint a ma élő hatmilliárd ember számára jóval kisebb területen állítunk elő táplálékot, mint a korai civilizációk. A kutatás vezetője, Wiliiam Ruddiman szerint az emberek akkor nem törődtek az adott földterületből nyerhető tápanyag mennyiségének növelésével, hiszen bőven elég erdőt tudtak felégetni.

Elmondása szerint az adott területet addig használták, amíg az elég termést hozott, majd amikor a föld kimerülni látszott, újabb erdőket égettek fel. A korban ráadásul legalább ötször annyi erdőséget gyújtottak fel, mint amennyit felhasználtak. Ahogy aztán egyre kevesebb föld állt rendelkezésre, minél fejlettebb technikákat kellett kikísérletezni, amelyekkel minél kevesebb földön minél több növényt tudtak termeszteni.

Ezzel azonban akaratukon kívül változásokat idéztek elő a klímában. Ruddiman neve egyébként jól ismert: korábban az óceánok üledékéből illetve a sarkköri jégmintákból vont le következtetéseket a klímára. Az elmúlt években több más diszciplína, így az antropológia, régészet vagy épp a társadalomtudományok bevonásával próbálták megfejteni, hogy az ember milyen átgondolatlan tájváltoztatásokat okozott.

A kutatók szerint vizsgálataik a klímaváltozás tükrében is tanulságosak, főként az ázsiai országok számára, amelyek azonban ma már jóval kisebb földterületet használnak élelmiszer termelésre. Bár az Egyesült Államok, Európa, Kanada, Oroszország, sőt Kína egyes részeit is újra erdők vették birtokba, ez ma már nem segít túl sokat, hiszen az ipari forradalom óta légkörbe juttatott fosszilis tüzelőanyagokból felszabaduló gázok felborították a korábbi egyensúlyt, és mivel ez továbbra is folytatódik, Ruddiman szerint a felmelegedés sem marad abba.

Az elmélet szerint tehát a klímaváltozás nem az ipari forradalommal kezdődött. A vezető kutatók többször is kritizálták a teóriát, mondván akkor nem élt elég ember a földön, hogy az ehhez szükséges gázmennyiséget a légkörbe juttassák. A modellek is ezt támasztották alá, azaz hogy alig 150 éve kezdtek ekkora mértékű erdőirtásokba. Ruddiman és munkatársai szerint azonban bírálóik nem foglalkoztak azzal, hogy a kezdetleges földhasználati módok csekély hatásfoka miatt sokkal kisebb közösségek jóval több földet igényeltek, ami viszont a klímára is jócskán kihatott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt