Vészesen pusztul a lébényi templom

„A látogatók ugyan rendre megdicsérik, milyen rend van a templomban, ám azt nem tudják, hogy marokszám takarítjuk fel a kőport és a törmeléket, amely kipereg a falakból” - mondta el Lébényben a műemlékem.hu-nak a templom sekrestyése. Nagy Tiborné hozzátette: amikor esős az időjárás, kevesebb törmelék hullik a falakból, azonban a nagy melegben, ahogyan száradnak, szinte porzanak a falak. Veszélyt jelentenek a viharok is, hiszen két hete a főhajó előtt kisebbfajta krátert vágott az a kődarab, amely a homlakzatról, vagy az egyik vízköpőről tört le.



A lébényi – Szent Jakabnak szentelt – plébániatemplomot a 12-13. század fordulóján építhették. Egy 1208-ban kiadott oklevél szerint az épület ekkor már állhatott. A templomot a megye névadójaként ismert Győr (Geur) német lovag leszármazottja, Pot ispán építtette és a bencések számára ajánlotta fel. A szerzetesek egészen a 16. század derekáig maradtak a templomban, illetve a mellette lévő, mára már elpusztult rendházban és csupán a török pusztításai elől menekültek el Pannonhalmára.

A lébényi templom néhány évtizedig elhagyatottan állt, majd a jezsuiták vették birtokukba. Új födémet készítettek a török által elpusztított helyett a főhajóban. A templom nagy felújítására végül – miután felismerték az épület értékeit – összefogással 1862-1879 között került sor. Az épületet August Ottmar Essenwein német építész irányításával megtisztították a barokk részletektől – így ez lett az első magyarországi műemléki helyreállítás.



Az elmúlt százötven esztendőben azonban csak kisebb munkálatokat végeztek a templomon. Az ásatás is elmaradt az egykori apátság helyén. A környékbeliek emlékei szerint azonban akaratlanul is rálelhettek a bencések emlékére: az 1960-as évek közepe táján a templomtól alig kétszáz méternyire emberi koponyák tömegére bukkantak az új italbolt alapjainak ásásakor.

A lébényi templom állapota egyre aggasztóbb: anyaga a Soproni-hegységből származó mészkő, amely mind kevésbé bír ellenállni a környezet pusztító hatásának. A kövek állapota mellett a templom szerkezete is megszenvedte az elmúlt éveket-évtizedeket, ugyanis a teherautó forgalom miatt több repedés is megjelent a főhajó déli oldalán, illetve a tornyoknál.

Információnk szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igyekszik forrásokat teremteni a templom helyreállítására, azonban ennek végösszege elérheti az 500 millió forintot, amely a KÖH egy egész éves költségvetésének felel meg, ráadásul a Hivatal a jelenlegi jogszabályok szerint nem vehet részt anyagi eszközökkel egyházi tulajdonban lévő műemlék felújításában.

„Az egyházmegyével összefogva most a Regionális Operatív Programon belül igyekszünk pályázni a műemlék helyreállítására” - mondta el Gőgh Tibor, a templom plébánosa. A helyzetet azonban nehezíti, hogy az uniós pályázaton műemlék felújítására közvetlenül nem lehet forrást igényelni.

Részletek a templom történetéről és képgaléria a megrepedt, málló falakról a műemlékem.hu cikkében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról