Győzött a forradalom - Király Béla gondolatai 1956-ról

MTI

Kezdettől esélytelenek voltunk a szovjetekkel szemben

Király Béla 1951-től öt évet töltött börtönben; ebből négy évig a Gyűjtőfogház siralomházában tartották fogva. Bár már korábban meghozták felmentő ítéletét, csak az utolsó évét tölthette életfogytiglanosként. 1956 szeptemberében szabadlábra helyezték, ekkor Nagy Imre tudtával és beleegyezésével, hárman felkeresték. Közölték vele, hogy már minden állami intézményben és egyéb szervezetben, a minisztériumoktól az egyetemekig, vannak korábbi börtönviselt, rehabilitált személyek. Két szervezetben nem volt még olyan, aki a Rákosi-rendszerrel konfrontálódott, az ÁVH-ban és a Néphadseregben. Előbbit meg kívánták szüntetni, utóbbiba viszont őt szemelte ki a Nagy Imre-csoport, hogy mint reformer, húzzon magával másokat is.

A börtönből kikerülve - saját véleménye szerint - csont és bőr volt. Teljes kivizsgálásra befeküdt a kórházba, ahol egy kisebb műtétet is végrehajtottak rajta. Itt élte meg október 23-át. Barátai, köztük Molnár Ferenc unokája, Sárközi Márta járt be hozzá. A rádió mellett tőle tudta meg a legfrissebb híreket, és rajta keresztül tartotta a kapcsolatot a külvilággal. Október 28-án a kórházból egyenesen a Deák térre vitték, ahol a munkástanácsok, a szabadságharcosok, az egyetemisták és a honvédség alakulatainak képviselői, budapestiek és vidékiek egyaránt, gyűlést tartottak. Ahogy ő fogalmazott, olyan volt ez a gyűlés, mint a forradalmi fegyveres erők parlamentje, akik egy központi vezető szervet akartak kialakítani a harcolók irányítására. Megalakították a - későbbi nevén - Forradalmi Karhatalmi Bizottmányt, elnökének pedig közfelkiáltással Király Bélát választották meg. A szervezetet a kormány is elismerte.



Király Béla legfontosabb feladatának a rendteremtést tekintette, hiszen az utcák fegyveresekkel voltak teli. Szervezett egységeket kívánt létrehozni, meghatározott körzettel, parancsnokkal, igazolvánnyal és jelvénnyel. Elsősorban Budapestre koncentráltak, mert, ahogy ő fogalmazott: „ami Budapesten történik, az történik Magyarországon”. Hivatásuknak azt tekintették, hogy a gyerekeket visszaküldjék az iskolákba, a munkásokat pedig a bányákba és gyárakba. Bizonyos egységek az új hadsereg egyik elemeként, mint polgári katonák megmaradtak volna. Feladatuk nem háborús, hanem a rendfenntartás lett volna, amíg egy új választás, egy új parlament határoz az ország jövőjéről.

A Forradalmi Karhatalmi Bizottmány sikeres tevékenysége révén két nappal később megalakult a Nemzetőrség Főparancsnoksága. Miután létrejöttét a rádió is közzétette, folyamatosan jelentkeztek náluk az ország minden pontjáról, ahol a rend helyreállításáért küzdő és küzdeni akaró csoportok léteztek. Bejelentették a parancsnok nevét, a körülbelüli létszámot, elismerésüket kérték, és várták a parancsokat.

A szervezetnek ekkor el kellett különítenie a nemzetőröket, vagyis a kormány nevében eljárókat, a jogtalanul fegyvert viselőktől, illetve a zavarkeltőktől, ezért az igazolvány mellett egy nemzetőrségi jelvényt rendszeresítettek. November 4-re az Országos Pénzverde munkásai felfüggesztették a sztrájkot, hogy elkezdjék verni a nemzetőrjelvényt. Erre azonban már nem kerülhetett sor.

Mikor kijutott nyugatra, többen ostromolták azzal a kérdéssel, hogy mi volt a stratégiai terv a szovjetek feltartóztatására. Ilyen azonban nem volt: tisztában voltak vele ugyanis, hogy ha a szovjetek elhatározzák, hogy elsöprik őket, akkor azt meg is teszik. A Nagy Imre-kormány csak abba egyezett bele, hogy Budapest körül egy gyenge védelmi vonalat állítsanak fel katonákból és szabadságharcosokból. Ez arra kellett, hogy ha valami történik, akkor a kormánynak pár órát, esetleg egy-két napot biztosítsanak. Arról, hogy hadat viseljenek a Szovjetunióval, szó sem volt, és a kormány még egy védelmi háború gondolatát sem fogadta el.

1. Kezdettől esélytelenek voltunk a szovjetekkel szemben
2. A parlamenti napok
3. Az utolsó napok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2017/tavasz

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora